Válogatott okosságok

1982. október 9., a hónap második hétvégéje

Ismét kibocsátásra került a borítékos sorsjegy

Ott hagytuk abba legutóbb, hogy, ha két csapat a csoportmeccs után az utolsó játéknapon ismét összefut, az egy egészen másik mérkőzés lesz, mint amit a csoportkörben láthattunk. Ez be is igazolódott. Előbb a hollandok vettek revansot Dánián (és szerezték meg az ötödik helyet), majd a bronzért Dél-Korea győzte le a csoportkörben még rajtuk átgázoló orosz válogatottat. És aztán jött a döntő.

Fotó: Ricsováry Takács László

1982. október 6., a hónap első szerdája

Babrak Karmal hivatalos baráti látogatása kiemelkedően fontos esemény országaink reményteljesen fejlődő kapcsolatainak történetében

Nem először fordul elő a világbajnokságok, különösképpen az utánpótlás-versenyek történetében, hogy mindenki latolgatja az esélyeket, forognak az európai országok nevei, aztán hirtelen a semmiből előtör Dél-Korea. Korea, akiket senki nem látott évek óta, akikről nem tudunk semmit, a játékosaikat nem ismerjük, meg se tudjuk őket egymástól különböztetni. Aztán egyszer csak ott állunk, hogy a nagy esélyesek elszálltak, és ellenük kell játszanunk. 

Fotó: MKSZ, Kovács Anikó

Hát újra eljött az idő! Szeretett Honvédunk kissé kacifántos úton-módon, de kiharcolta az EL-indulás jogát. Verhető ellenfél, egzotikus helyszín: nosza, kerekedjünk fel! Értelmetlenül eltöltött órák a határon, forró szerb "vendégszeretet", ezer szobor, valóban vendégszerető macedónok és egy borzalmas mérkőzés. Összességében, utóbbi ellenére is mégis 10 pontból 8 és felet adnék. Még 37 évesen is imádom ezt az érzést, bár a buszozás műfaja már végképp nem nekem való. De kezdjük az elején... Valamennyi fotó: Kimmel Zsolt

Románia ellen pályára lépni, ennek mindig különleges íze van a magyar válogatottak számára. Mindez hazai pályán, egy (akár csak korosztályos) világbajnokság negyeddöntőjében, rendkívüli alkalom. Ennek megfelelő feszültséggel.

Fotó: Ricsováry Takács László

Azzal, hogy megszereztük a csoportgyőzelmet, világossá vált, hogy a nyolc közé jutásért könnyű elllenfelet fogunk kapni. Szlovéniát néhány héttel ezelőtt edzőmérkőzéseken kétszer is nagyon simán vertük, és itt a világbajnokságon is meggyőződhettünk arról, hogy azóta sem táltosodtak meg.

Fotó: MKSZ, Kovács Anikó

Korábban már írtam róluk, és egyre inkább úgy tűnik, hogy női kosárlabdában igazi aranygeneráció bontogatja a szárnyait. A 98-99-es, tehát U20-as hölgyek eddig remekelnek a hazai, soproni Európa-bajnokságon. A horvátokkal felmosták a padlót, majd a letteket is sikerült bedarálniuk az első két csoportmérkőzésen. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy nem lenne meglepő, ha érmet szereznének a lányok.

A lettek ellen fogadkozik a csapat - fotó: FIBA.basketball

1982. október 2-3., a hónap első hétvégéje

Gyűlik a szőlő a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban

Eddigi meccsein a magyar válogatott nem volt igazán meggyőző, de azért mégis mindegyiket megnyertük, szóval amire szükség volt, az mindig megvolt. Ebben bízhattunk a csoportelsőségről döntő, Norvégia elleni találkozó előtt is.

Suba Sára, a magyar válogatott kapusa (Fotó: Ricsováry Takács László)

Előzetesen többen is kemény ellenfélnek gondolták Montenegró csapatát a női kézilabda U20-világbajnokságon. A csapat névsorát végignézve viszont nem nagyon lehettek kétségeink afelől, hogy gyengébbek a mieinknél, és ezt a meggyőződést még a magyar válogatottnak az első két mérkőzésen mutatott gyengébb formája is legfeljebb gyengíthette, de nem írhatta felül.

Tóvizi Petra egyik szép gólja (Fotó: Ricsováry Takács László)