Folytatjuk sorozatunkat, melyben nyomon követhetjük, ahogy szerkesztőtársunk lépésről-lépésre halad előre a thai-boksz harcossá válás igen rögös útján. Tartsanak Önök is velünk, hátha kedvet kapnak az otthoni edzésekhez, vagy a küzdősportokhoz! Ne feledjék, nem csak a húszéveseké a világ! 

Harmadik hét. Örvendve állapítottam meg a mérlegre állva, hogy végre sikerült három kilót gyarapodnom egy hónap alatt. Tudom, sokan negyvenhez közel inkább leadnának a súlyukból - amúgy erre is tökéletes a muay thai, hiszen mindent, de tényleg mindent megmozgat és kellően intenzív. Szóval tényleg volt értelme pörgetni az edzéseket és jobban odafigyelni az étkezésre. Itt kicsit muszáj vagyunk zsebbe is nyúlni, hogy megvegyük a jobb minőségű hústermékeket, sonkát és táplálékkiegészítőket. Utóbbinál azért ne gondoljunk nagy dolgokra, intenzívebb edzést követően szoktam elfogyasztani egy adag fehérje-koncentrátumot, reggelente pedig a betevő vitaminomat. 

Edzés a PFC zuglói termében - fotó

Bár még mindig nem mondanám, hogy testem görög istenekéhez hasonlatos, mégis úgy döntöttem, hogy beiktatok egy pihenőnapot, amikor mindenfajta edzést hanyagolok. Kell ennyi regenerálódás. Ez  a pihenőnap nem minden mögöttes gondolat nélkül pont a keddi edzésnap elé esett, hétfőre. Nem feltétlenül akartam sajgó karokkal, lábakkal végigcsinálni egy jó háromórás szeánszot. A vasárnapot azért jól meghúztam, így még kedden is éreztem a vállamban és combjaimban izmaim lanyha tiltakozását. Emiatt különösebben nem aggódtam, mert az alapos bemelegítés után ez szépen el fog tűnni.

Elő a stopper és máris kezdhetünk a bemelegítés után - hideg izmokkal semmiképpen! 10 fekvőtámasz, tíz hasprés, tíz homorítás, tíz guggolás...és így tovább öt percen át. Egy perc pihenő és újra. Aki szerint tíz perc mozgás az gyakorlatilag semmi, annak bátran javaslom kipróbálásra. 

Nem tagadom, voltak kétségeim afelől, hogy érdemes-e bevállalni a duplázást, de egy próbát mindenképpen megért. Már csak azért is, hogy felmérjem, hol is tartok fizikálisan. A kondíciómat talán már tényleg kezdem utolérni,  viszont technikában még alapos lemaradásban vagyok. A havonta minimum öt alkalomhoz legalább egyszer dupláznom kell.

Első edzés. Sikerül időben beesnem a terembe, még a gyerekek edzenek. 12 fiú és egy lány, ránézésre 6 és 13 év között. Többségük a zsákot püföli az instruktorokkal,  a vezetőedző onnan szólítja őket egyesével egy kis külön kesztyűzésre. Aranyosak. 

Nekem most nem "kiscsoportos-foglalkozás" lesz. Csak jönnek és jönnek a fiatalok és kevésbé fiatalok, fiúk és lányok. Összesen 15 sporttársat számoltam össze, ami jóval kevesebb, mint a múlt héten, amikor tényleg alig fértek el a teremben. Életkor: 15 és kb. 40 között. Van, aki élete második edzésére jön le.

Nekünk már elkezdődik az átmozgatás, de a gyerkőcök még körülülik edzőiket és a klub legeredményesebb versenyzőjét, Bereczki Dominikot - elsősorban az öv és egy kupa mozgatja meg a kis harcosok fantáziáját. 

Itt a XVI. kerületi PFC ifjoncok beszélgetnek edzőjükkel és a klub bajnokával egy szülinapi buli után - fotó

Edzésvezetők: a klub két alapítója és vezetőedzője, Nagy "Kalács" Balázs és Rubin Olivér. Mindketten versenyzőként is letették már névjegyüket a muay thaiban, illetve ökölvívásban. Idén immáron 11. éve vezetik a klubot.

Ahogy itt szokás, a bemelegítést és a pörgetést az egyik szeniorabb edzőtársunk vezényli le, majd Olivér által meghozatik a döntés: "Kesztyűt, sipit vegyetek elő!"

Tehát páros gyakorlatok lesznek, oda-vissza kell végrehajtani az edzői utasításokat, ütés- rúgáskombinációkat. A "sipi", azaz a sípcsontvédő mellé azért beteszem a fogvédőt is. Ez még távolról sem küzdelem lesz, de azért nem árt az óvatosság.

A párom pont az a típus, aki annyira veszi komolyan a páros gyakorlatot, amennyire kell. Csiszolja a technikát, próbálja eltalálni a ritmust és van ereje az ütésnek-rúgásnak, de ez az erő még bőven az alatt van, mint amit az amúgy nem vérre menő küzdelmek alatt kifejtünk. Gyakorlás alatt pláne nem kell megsemmisíteni a másikat. 

"Bal egyenes, jobb horog!"...majd bal egyenes, jobb horog, jobb horog. Vagy a jobb horog helyett jobb comb. Bal-jobb-jobb. Végül a támadóra bízzák, hogy a jobbról indított támadásokat mivel kezdi és fejezi be. Aki védekezik, próbálja kitalálni, hogy a fejet, vagy a combot védje-e. 

"Érezd a ritmust!" - Pamm-pamm-pamm! Próbáljuk a lehető leggyorsabban kivitelezni a kombinációt anélkül, hogy szétesne mozgásunk. Minden mozdulat a másikból következik, forog az első láb a horognál, fordul a sarok, vissza küzdőállásba, álltól indul a kéz... és a többi, és a többi. 

"Szünet, pihenő!" - kurjantja el magát Olivér. A pihenő jelen esetben azt takarja, hogy teljes "menetfelszerelésben" megcsinálunk tíz fekvőtámaszt, tíz homorítást, tíz hasprést, tíz guggolást. Majd máris jön az újabb oda-vissza páros, csak fordítva. Jobbal kezdünk és jön két "balos".

Jobb egyenes, bal felütés, bal térd. Vagy még egy bal felütés. Edzőnk néha mellettünk is felbukkan, ahogy járja körbe-körbe a párokat. Kijavítja a hibákat és megy tovább. Fogalmam sincs, hányszor fordul meg nálunk, nincs túl sok időm nézelődni. 

"Szünet!" Lehet megint fekvőtámaszt nyomni. Szép kis pihenőidő! Bal egyenes, jobb horog, jobb térd. Esetleg két jobb térd, a másodiknál lehet belehúzni a partnerünket a térdbe. Odafigyelés melegen ajánlott!

Nem tudom, a többi párosnál ez hogyan működik, mi nem durvulunk. Néha a védekező rosszul számítja ki az ellen gondolatait és be-becsúszik valami a kesztyűk között/mellett, de nem vészes.

Nagyjából így néz ki egy páros gyakorlat

Ötödik sorozat. Kezd fárasztani a menetek közötti "szünet". Még egy oda-vissza sparring és idén először hangzik el a fülem hallatára:

"Két menet küzdelem lesz!"

Küzdelem

"Lazán, játékosan, nem vérre megy!" - siet hozzátenni Olivér. Kalács közben külön tréningel valakit a ringben.

Itt már el-elcsattanhatnak nagyobb pofonok is, de ez óhatatlanul szükséges a fejlődéshez - én speciel így tanultam meg a védekezés és a helyes fejtartás fontosságát, miután belebámultam pár ütésbe. 

Fontos, hogy a PFC-ben tényleg soha nem az volt a cél, hogy a küzdelem alatt szétverjék egymást a felek. Főleg nem a kezdőknél. Sajnos nem minden thai-boksz istálló gondolkodik így. Nem tudok károsabbat elképzelni annál, mint amikor haladók püfölnek el kezdőket. Értelmetlen és érthetetlen. 

Értelemszerűen első ellenfelem a párom lesz. Az elmúlt jó félórában kiderült, hogy nem ügyetlen. Nem csak gyorsabb nálam, de gyorsabban is reagál.

De nem kell kétségbe esni! Egyfelől szívfájdalom nélkül kihasználom magasságomat és hosszabb kezeimet. Másfelől újrakezdés ide, vagy oda, nem először kesztyűzök. Hányadik alkalommal? Fogalmam sincs, a menetek száma valahol pár száz körül lehet. Viszont tényleg jó lesz vigyázni és nem felkínálni a törzset, mert az ő rendre  betaláló tolórúgásai adják meg a mérkőzés alaphangját. Válaszul eleresztek egy combost és a bordarúgás is bent van. Hol ő támad, hol én, mennek a horgok, van közelharc, távolabbi piszkálódás. Nincs cséplés, inkább a "tutira", a tiszta találatra megyünk. Részemről ennek az elsődleges oka az, hogy nem akarok túlságosan kinyílni, mert az ellen van annyira jó, hogy egy nem eléggé gyors visszazárást találattal büntessen. Letelik a három perc, minimum a duplájának tűnt.

Sparring - fotó

Elsőre teljesen jó volt ez, a végén egymásra mosolygunk, összecsapjuk a kesztyűket. Nincs győztes, itt is, ott is volt szép számmal találat.

Második ellenfelem fiatalabb, vékony srác. Ránézésre 15 centi és 15 kiló az előnyöm. Kissé fura a mozgása. Nem tudom megmagyarázni, miért, de már a küzdőállása is furcsa. Meglehetősen sokat menekül és sokat gubózik be kettős fedezékbe. Azért időnként felvillantja, hogy tud ám ő is ütni. A horgai meglepően erősek és piszok gyorsan engedi el őket. Ezért sem értem, miért nem csinálja gyakrabban.

A kétszer három perc végén már igencsak elfáradok, bőven elég volt. Főleg, hogy a melegítést lezáró pörgetés óta folyamatosan mozgásban vagyunk - ugye a szünetekben is erősítettünk. A második menet inkább az enyém volt, ez némi elégedettséggel tölt el - de ha nem így lett volna, akkor sincs baj. 

Olivér úgy véli, hogy még mindig nem vagyunk elég izmosak, általános erősítést vezényel. Semmi sallang, maradunk a jól bevált fekvő-homorítás-hasprés-guggolás négyesnél. Összesen mindenből 100-100-at csinálunk.  Nyújtás, egy sorba felállunk és megköszönjük az edzést. A többség megy öltözni, zuhanyozni, én maradok.

Második kör

Nem mondom, hogy sose' voltam fittebb, amikor hetet üt az óra, és megkezdődik a "kiscsoportos foglalkozás" Vajkkal és Szabival. " A kemények így tolják!" - kacsint biztatóan a távozó Kalács, Vajk siet ebben megerősíteni. Iszom, amennyi csak belém fér - vizet és a regenerálódást gyorsító sportitalt is.

Betegséghullám söpört végig kis csapatunkon, így edzőnket leszámítva ma csak ketten vagyunk. Olivér bunyósai a szokott létszámban melegítenek. Jelzem Vajnak, hogy a melegítést most kihagynám, épp eléggé be vagyok melegedve. A nyújtásba becsatlakozok, majd kesztyűt húzunk.

Kombinációk lesznek - mégpedig négyes kombinációk. Szokás szerint élmény nézni edzőnk mozdulatait és felettébb feszélyez, amikor a második elem után már nem jön kézre, vagy lábra a harmadik. Sebaj, újra, és újra megpróbáljuk!

"Higgyétek el, én is rohadt sokat gyakoroltam..." - oszt meg velünk egy szakmai titkot Vajk, miután Szabi hangosan méltatlankodni kezd egy kevésbé jól sikerült kombót követően.

Mindenesetre az első óra után nem esik nehezemre megvalósítani Vajk ötleteit. Bár a fáradtság szépen lassan kezd maga alá temetni, sok dolog ismerősen cseng. Állítólag mindenkinek előbb-utóbb kialakulnak a kedvenc kombinációi és a kedvenc küzdőstílusa. Egy négyes-kombó különösen megtetszik: bal horog - jobb bordarúgás - jobb térd - bal könyök. Bal-jobb-jobb és még egy bal, ezt csináltuk az este első felében is. Azért ha ezt tökéletesen sikerül kiviteleznem, az elég súlyos csapást jelentene az ellenfelemre. 

A bal lábszáram kezd élénken tiltakozni a combrúgások után - éles fájdalom hasít belém minden rúgás után, valósággal csillagokat látok. 

"Ne erőltesd, inkább menjen helyette a térd!" - jön a figyelmeztetés. Kár erőltetni, most még hamar meggyógyul. Lassan a térdeim is kezdenek fájni, majd a karom jön a sorban. Túl vagyok ma nagyjából 180 fekvőtámaszon és pár száz ütésen. A lábaim az ugyanennyi guggolás és rúgás miatt kezdenek elnehezedni. A bandázson és a kesztyűn keresztül is fájnak az ökleim.

"Még egy gyakorlat és lesz egy kis móka és kacagás" - örvendeztet meg minket Vajk. Ez általában erősítést jelent.

Nem tévedek. Fájós kezeimmel ütöm a zsákot és nagyjából tizenöt másodpercenként egy lendülettel rúgok 10-10 bordarúgást. A jobb megy, a bal helyett inkább térdelek. 

"Mehet az utolsó kör?" Hát már hogyne mehetne! Ha kibírtam három órát, akkor nem három perc fog kifogni rajtam. És kész, vége. Kifújtam. Edzőpartnerem, Szabi arcán feldereng a ritkán látható őszinte elismerés. 

"Hogy bírod? Nem maradsz a kilencesre is?" - kérdezi. Nem, arra már nem. Talán egyszer poénból azt is bevállalom. És bevállalom-e a duplázást legközelebb is? Sokkal jobban ment a vártnál, bár az igazat megvallva ha most kéne küzdenem, nagy bajban lennék. 

Edzés után, valahogy így...

"Régen én is csináltam ilyet" - sztorizgat Vajk. Belőle simán ki is nézem. "Talán kétszer, életemben..." - teszi hozzá. 

Igen büszkén térek haza és azonnal egy pohár fehérje-kivonattal töltődöm. Majd jöhet a forró zuhany. Semmi extra fáradtság, talán sűrűbben is belefér a duplázás. A sérülések semmiségek, maguktól elmúlnak két nap alatt. 

Másnapra gyökeresen megváltozik a véleményem. Főleg délutánra érzem magam úgy, mint akin erőszakot tettek. A hétfő után ennek megfelelően a szerda is pihenős nap lett, de csütörtökön nem volt mese, nem volt kifogás, fekvőtámaszokkal indult a nap. Nem esett jól. Viszont a délutáni családi torna már igen - becsatlakoztam az asszony nem is annyira könnyű edzés-sorozatába. A planche workout egyébként is kedvelt erősítési mód a küzdősportokban. Valamikor azért tényleg jó lenne már pihenni egyet. De egyszerűen már hiányzik a mozgás. Nem bírunk meglenni egymás nélkül.

Mindenesetre az utolsó januári edzéssel vége lesz az édes életnek. Február első két hetében megkezdődik a felkeményítés, majd jön az igazi küzdelmek sora. 

Teljes muay thai sorozatunk:

1.Tong-pot akarom! - én és a muay thai

2.Harcosok útján I - Miért a thai box? - 13 érv

3. Harcosok útján II - Edzeni, edzeni, edzeni! (avagy hogyan erősítsünk otthon)

4. Harcosok útján III - Cél nélkül nem megy (az újrakezdés tudománya)

5. Harcosok útján IV. - A pusztító térd (térd- és tolórúgás)