Válogatott okosságok

Szurkolói gondolatok, elemzések, mélázások a válogatottainkról, válogatás nélkül.

Ajánlataink

Sztancsik Richárd: Városok, stadionok, kocsmák

Rendelje meg közvetlenül a szerzőtől!

varosok.stadionok@gmail.com

Ár 2999 Ft.Részletek itt


kupanap.jpg



hungarianultras.jpg

Friss topikok

Facebook oldalunk

Címeres mezben a pályán, majd a válogatott élén is - Egy újabb képzeletbeli labdarúgó-válogatott

2020.05.08. 07:20 Nóbádi iz der

Sorozatunk első részében az eddigi magyar bajnokcsapatok legelső válogatott játékosaiból, a folytatásban pedig a közelmúltban (vagy éppen még most is) hazánkban dolgozó külföldi szakvezetőkből állítottunk össze egy képzeletbeli labdarúgó-válogatottat. Ezúttal egy olyan csapattal ismerkedhetnek meg, amelynek tagjai játékosként és szövetségi kapitányként is a magyar válogatott szolgálatában álltak.

19490612_hunita1-1_ek.jpg

1949. június 12-én, a Megyeri úton az olaszok elleni (1:1) Európa Kupa-mérkőzésen Puskás Ferenc (balról az első), Lakat Károly (balról a második) és Bozsik József (balról a hatodik) is a pályán volt - a szövetségi kapitány Sebes Gusztáv volt

  

Bicskei Bertalan

Baróti Lajos, Mészöly Kálmán, Bálint László

Bozsik József, Sebes Gusztáv, Dárdai Pál, Lakat Károly

Pataki Mihály, Puskás Ferenc, Illovszky Rudolf 

 

bicskei.jpgBicskei Bertalan - még Zitás vezetéknévvel - 1944. szeptember 17-én, színészszülők gyermekeként született. Szülei válása után édesanyja második férje (a Fogarassy Máriához hasonlóan szintén Jászai Mari-díjas Bicskey Károly) fogadta örökbe. A ferencvárosi nevelésű kapus a Bp. Honvéd színeiben 1965 és 1974 között közel 200 NB I-es mérkőzésen lépett pályára (a kispestiekkel két bajnoki- és négy kupaezüstöt szerzett), majd 1976-os visszavonulásáig az MTK kapuját védte. Nevéhez fűződik a mindent eldöntő gól a nemzetközi kupatörténelem legelső tizenegyespárbajában, miután 1970-ben, a KEK első fordulójában az Aberdeen (1-3, 3-1) elleni visszavágón (a tizenegyeslövések során "négy és fél kör" után 4-4-re álltak a csapatok) végül az ő találatával jutott tovább a magyar csapat. Egyetlen válogatott mérkőzését 1973-ban, a Népstadionban játszotta, a svédek elleni győzelem a világbajnokságon való részvételt jelentette volna a magyar válogatott számára. A végeredmény azonban 3-3 lett, Bicskei Bertalan pedig nem ezen a mérkőzésen nyújtotta pályafutásának legjobb teljesítményét. A világhírű kölni főiskola elvégzése után 1984-ben ifjúsági Európa-bajnokságot nyert a magyar válogatott élén, négy évvel később pedig bajnoki címet szerzett a Bp. Honvéddal. Svájcban, Egyiptomban és Kínában is edzősködött, szövetségi kapitányként pedig a malajziai és a libériai válogatott kispadján is ült. A magyar nemzeti válogatottat 1989-ben, majd 1998 és 2001 között összesen 45 mérkőzésen - ezzel 5. az örökrangsorban - irányította (15-19-11), a térmérkőzések során inkább kevesebb, mint több sikerrel. 2011 júliusában, rövid, súlyos betegségben hunyt el, 66 éves korában.

 

baroti.jpgBaróti Lajos - Kratochfill Lajos néven - az I. világháború kitörése után három héttel, a mai Románia területén, a Kovászna megyében található bányavárosban, Baróton született. 1928 és 1946 között Szegeden, majd 1948-ig Győrben futballozott, legnagyobb sikere klubszinten az 1941-ben szerzett bajnoki bronzérem volt. 1935-ben tagja volt a főiskolai világbajnoki címet szerzett csapatnak, ebben az időszakban jogi tanulmányokat folytatott a szegedi egyetemen. 1939-ben a németek, 1941-ben pedig a svájciak elleni barátságos mérkőzésen szerepelt a magyar válogatottban, mindkét találkozót megnyerte a csapat. Vezetőedzőként a Vasassal és az Újpesttel is bajnok és  többszörös kupagyőztes lett, az angyalföldiekkel kétszer a Közép-európai Kupában is diadalmaskodtak. Az 1970-es évek elején Peru szövetségi kapitányaként, majd 1980 és 1982 között a Benfica vezetőedzőjeként is dolgozott, a portugál csapattal szintén bajnoki címet és kupát is nyert. 1957-ben 4 mérkőzésen a Válogató Bizottság tagjaként (dr. Lakat Károllyal és Sós Károllyal közösen), ezután pedig előbb 1957 és 1966, majd 1975 és 1978 között összesen 117 alkalommal már "önállóan" ült szövetségi kapitányként a magyar kispadon, ami azóta is megdönthetetlen rekordnak tűnik. Az pedig végképp, hogy 4 világbajnokságon (1958, 1962, 1966, 1978) is irányította a magyar válogatottat. 2005. karácsonya előtt, 91 éves korában hunyt el.

 

 

meszoly.jpgMészöly Kálmán 1941. július 16-án, Budapesten született. A Szőke Sziklát sokan nemzetközi szinten is minden idők egyik legjobb középhátvédjének tartják. 17 éves koráig Óbudán futballozott, majd 1959 és 1972 között a Vasas meghatározó játékosa volt. Négyszeres bajnok, háromszoros Közép-európai Kupa győztes. Kétszer az Európa-válogatottban, kétszer pedig a világválogatottban is szerepelt, ezeken a találkozókon 1-1 gólt ért el. A magyar válogatottban 1961 és 1971 között 61 alkalommal lépett pályára, és 6 gólt szerzett. Európa-bajnoki bronzérmes, az 1962-es és az 1966-os világbajnokságon is végigjátszotta a magyar válogatott összes mérkőzését. 1966. július 15-én, Liverpoolban a brazilok ellen 3-1-re megnyert legendás csoportmérkőzésen büntetőből állította be a végeredményt. Sportolói pályafutását követően többször is volt a Vasas vezetőedzője. Az 1980-as évek közepén Törökországban dolgozott, előbb szövetségi kapitányként, majd a Fenerbahce vezetőedzőjeként. 1980 és 1983, 1990 és 1991, valamint 1994 és 1995 között a magyar válogatott kispadján is 61 alkalommal ült. Az 1982-es spanyolországi vb-n is ő irányította a válogatottat, így az egyetlen magyar, aki játékosként és szövetségi kapitányként is szerepelt világbajnokságon.

 

balint.jpgBálint László 1948. február 1-én született Budapesten. 1959 és 1979 között a Ferencváros igazolt labdarúgója volt, 316 mérkőzésen 37 gólt szerzett az élvonalban. Kétszeres bajnok, négyszeres kupagyőztes, 1968-ban VVK-döntőben szerepelt, 1975-ben ezüstérmes lett a KEK-sorozatban. A második világháború után az első hivatalosan külföldre szerződött magyar labdarúgó, miután 30. születésnapját követően megkaphatta az engedélyt, hogy Belgiumba igazoljon. Az FC Bruges csapatával bajnoki címet és Szuperkupát is nyert, majd a francia másodosztályban fejezte be a pályafutását. 1972 és 1982 között 76 mérkőzésen 4 gólt szerzett a magyar válogatottban, Münchenben tagja volt az olimpiai ezüstérmet szerzett csapatnak. Két világbajnokságon is részt vett, 1978-ban a franciák, majd 4 évvel később a salvadoriak és az argentinok elleni csoportmérkőzésen is végig a pályán volt. 1988 márciusa és májusa között 6 barátságos mérkőzésen irányította (hivatalosan technikai igazgatóként) a magyar válogatottat (2-2-2), az osztrákok elleni, hazai pályán elszenvedett 0-4 jelentette számára a búcsút.

 

bozsik-jozsef-cucu.jpgBozsik József 1925. november 28-án, Kispesten született. Az 1986 óta az ő nevét viselő, jelenleg újjáépítés alatt álló stadion egykori füves edzőpályájának helyén álló, úgynevezett "városi házakban" nőtt fel. Páratlanul sikeres pályafutása során kizárólag a kispesti csapatot szolgálta. 1936 és 1962 között volt a klub labdarúgója, az élvonalban 1943-ban mutatkozott be. Az első osztályban 447 mérkőzésen játszott (ezeken a találkozókon 33 gólt szerzett), ezzel a 11. helyet foglalja el a mérkőzésszám szerinti magyar örökrangsorban. Ötszörös magyar bajnokként vonult vissza. A válogatottban 1947. augusztusában szerepelt először, majd 15 évvel később a 100. válogatott mérkőzésén, Uruguay ellen, a címeres mezben elért 11. találatával búcsúzott. Már majdnem negyedszázada nem volt az élők sorában, amikor 2002-ben utólag többek között egy 1956-ban lejátszott Budapest-Bejrút mérkőzést is hivatalos válogatott találkozóvá nyilvánítottak, így végül 101 fellépéssel rendelkezett címeres mezben. Ezzel egészen 2015. novemberéig magyar csúcstartó volt. Olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes (az 1958-as vb-n is részt vett), Európa Kupa-győztes. A legendás "6:3-as" mérkőzésen a második félidő elején óriási gólt lőtt a Wembley Stadionban. Visszavonulása után a Bp. Honvéd szakosztályvezetője, majd vezetőedzője is volt. 1974. szeptember 28-án a Práter Stadionban a magyar válogatott szövetségi kapitányaként ült a kispadon, egészségi állapotának megromlása miatt több találkozón azonban már nem irányíthatta a nemzeti csapatot. Hosszú betegeskedés után, 1978. májusának utolsó napján, mindössze 52 éves korában hunyt el. Ő az egyetlen magyar, akinek a fia is betöltötte a szövetségi kapitányi posztot, miután Bozsik Péter 2006-ban 7 találkozón vezette a válogatottat.

 

sebes.jpg

Sebes Gusztáv 1906. januárjában Budapesten született, Scharenpeck Gusztáv néven. Szombathelyen kezdte a labdarúgást, később a Vasas korosztályos csapataiban is játszott. 1927 és 1940 között szerepelt a magyar élvonalban, a Hungária FC (a mai MTK) csapatával háromszor nyert bajnokságot. 1936. március 15-én, a németek ellen 3:2-re megnyert hazai barátságos mérkőzésen szerepelt címeres mezben. Visszavonulása után 1945-től 1949-ig a magyar válogatott edzője, 1949-től 1956-ig pedig szövetségi kapitánya volt. 66 mérkőzésen irányította a nemzeti csapatot, nála többször csak a már említett Baróti Lajos ült a válogatott kispadján. Kapitányi korszaka egybeesik az Aranycsapat időszakával, így ő a magyar labdarúgás legeredményesebb és egyik legismertebb szövetségi kapitánya. A Magyar Olimpiai Bizottság (társ)elnökeként is dolgozott, 1954-ben pedig az UEFA alapító tagja, és egészen 1960-ig a szervezet alelnöke is volt. 1986. január 30-án, néhány nappal 80. születésnapja után hunyt el.

 

dardai_1.jpgDárdai Pál a "csapat" messze legfiatalabb tagja, 1976. március 16-án, Pécsen született. Édesapja a helyi csapat játékosaként bajnoki- és kupaezüstöt is szerzett, majd 2017-ben bekövetkezett haláláig az ottani utánpótlásképzés egyik emblematikus alakja volt. Fia 1991-ben mutatkozott be szülővárosa első osztályú csapatában, majd egy rövid zuglói kitérő után (édesapjához hasonlóan magyar bajnoki- és kupaezüsttel) 1997-ben Berlinbe, a Hertha BSC csapatához igazolt. Igazi közönségkedvencként, egészen 2011-es visszavonulásáig már csak ebben a klubban játszott. Közel 300 Bundesliga-mérkőzésével a berliniek rekorderének mondhatja magát. 1998 és 2010 között 61 válogatott mérkőzésen összesen 5-ször volt eredményes, az egyik legemlékezetesebb találata - Bozsik Józsefhez hasonlóan - az angolok elleni, idegenben szerzett bombagólja. Játékospályafutásának befejezése után a Hertha BSC második csapatánál, illetve a berlini utánpótlásban kapott feladatokat. 2014 októbere és 2015 júniusa között 7-szer irányította a magyar válogatottat, utolsó 3 mérkőzésén már a Hertha BSC felnőttcsapatának vezetőedzőjeként. Mind az öt tétmérkőzésén veretlen maradt (3-2-0), ezek az eredmények pedig megalapozták a 2016-os Európa-bajnokságon való részvétel lehetőségét. 

 

lakat.jpgLakat Károly 1920. november 27-én, Győrben született. Már szülővárosában, majd később Szegeden is kitűnt tehetségével, a Ferencvárosban 1943 nyarán mutatkozott be. Több mint 300 mérkőzésen játszott a klub színeiben, bajnoki címet és kupagyőzelmet is ünnepelhetett. Toldi Gézát tekintette legnagyobb példaképének. Képességeit jól jellemzi, hogy Puskás Ferenc a legkomolyabb ellenfelének tartotta, aki ellen a legkevésbé szívesen játszott.  (Külön érdekesség, hogy mindössze egyetlen nap különbséggel debütáltak a válogatottban, 1945. augusztus 19-én, illetve 20-án. Mindkét mérkőzést az osztrákok ellen játszottuk, és a második meccsen már egyszerre voltak a pályán.) A "Tanár úr" 23 éves korában már középiskolai tanári diplomát szerzett magyar irodalomból és történelemből, és egy ideig a futball mellett ezt a hivatását is gyakorolta. 1945 és 1950 között 13 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Edzői pályafutását Szegeden kezdte, majd a Tatabányai Bányász csapatát irányította, akikkel 1973-ban és 1974-ben is megnyerte a Közép-európai Kupát (!), előtte 1972-ben pedig a hazai kupaküzdelmek során is a döntőbe jutottak.. 1960-ban a Rómában bronzérmet szerzett olimpiai válogatott pályaedzője volt. 1963-ban nevezték ki az ötkarikás csapat szövetségi kapitányának, 1964-ben és 1968-ban is aranyéremig vezette a válogatottat, ezzel minden idők legeredményesebb szakvezetője az olimpiai labdarúgótornák történetében. Akár még ennél is sikeresebb lehetett volna, de 1972-ben, Münchenben már inkább Illovszky Rudolfé volt az irányítás (és a beleszólás) joga, a csapat pedig végül ezüstéremmel térhetett haza az akkori NSZK-ból. Lakat Károly klubedzőként is a Ferencvárossal érte el legnagyobb sikereit: kétszer nyertek bajnoki címet, valamint VVK-döntőt is játszottak. Később többször visszatért Tatabányára, de többek között a Bp. Honvéd és - már edzői pályafutásának vége felé - a Volán SC vezetőedzője is volt. 625 alkalommal ült élvonalbeli bajnoki mérkőzésen a kispadon, ez 2008 szeptemberéig magyar rekordnak számított, ekkor Garami József szárnyalta túl ezt a csúcsot. 1979 szeptembere és 1980 májusa között 6 alkalommal ült a magyar "A" válogatott kispadján, felemás (3-0-3) sikerrel. Minden idők egyik legnagyobb (valamint leginkább őszinte és szókimondó) magyar edzője 1988. decemberének elején, 68 éves korában hunyt el. 

 

pataki-mihaly.jpgPataki Mihály "csapatunk" legidősebb játékosaként még a XIX. században, 1893. decemberében született, Budapesten. Teljes pályafutása során (1908 és 1927 között) kizárólag a Ferencváros csapatát erősítette. Ötszörös bajnok, háromszoros kupagyőztes, 380 mérkőzésen 280 gólt szerzett. 1912 és 1927 között 24-szer szerepelt a válogatottban, ezeken a találkozókon összesen 21 alkalommal volt eredményes. 1912 júliusában 2 mérkőzésen - mindössze 3 nap alatt - összesen 6 gólt szerzett Oroszország ellen. A legalább 20 válogatott mérkőzéssel rendelkezők közül csak nagyon kevesen értek el az övénél jobb gólátlagot. 1930 tavaszán 3 alkalommal irányította szövetségi kapitányként a válogatottat. A svájciak és a csehszlovákok elleni, egyaránt döntetlennel végződő barátságos mérkőzések után az olaszokkal szembeni, hazai pályán elszenvedett kiütéses Európa-kupa vereség (0:5) után már nem volt lehetősége a javításra. 1977 novemberében, néhány nappal a 84. születésnapja előtt hunyt el.

 

 

puskas.jpgPuskás Ferenc 1927. április 1-én, Budapesten született, Purczeld vezetéknéven. Minden idők egyik legjobb és legeredményesebb labdarúgója, ráadásul nem csak "Magyarországról nézve". 1937 és 1966 között mindössze két klubcsapatban: Kispesten, valamint a Real Madridban szerepelt. Gyermekkori barátjához, Bozsik Józsefhez hasonlóan ő is a "városi házakból" indult el a világhírnév felé. Pályafutása és élete gyakorlatilag nyitott könyv, és nem feltétlenül csak a sportot kedvelők számára. Egészen elképesztő eredménysorral és díjakkal rendelkezik: Olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes, Európa Kupa-győztes. Háromszoros BEK-győztes, egyszeres Interkontinentális Kupa-győztes. Ötszörös magyar és ötszörös spanyol bajnok, spanyol kupagyőztes, négyszeres magyar és négyszeres spanyol gólkirály, háromszor a BEK legjobb góllövője. Európai aranycipős, az Európa Kupa legjobb góllövője. Az egyetlen ember a világon, aki olimpiai, világbajnoki és BEK-döntőben is gólt szerzett, valamint az Európa Kupa-győzelmet bebiztosító mérkőzésen is a kapuba talált. A Wembley Stadionban 1953. november 25-én kétszer volt eredményes. 1945 és 1956 között 85 mérkőzésen szerepelt a magyar válogatottban, ezeken a találkozókon 84 gólt szerzett. Jelenleg szinte biztosra vehető, hogy ennél több gólt a jövőben senki sem szerez majd a magyar válogatottban. 1961 novembere és 1962 júniusa között 4-szer a spanyol válogatottban is szerepelt, az 1962-es világbajnokság mindhárom csoportmérkőzésén pályára lépett. Edzőként minden kontinensen dolgozott, legnagyobb sikerét a Panathinaikosz csapatával érte el, akiket 1971-ben óriási meglepetésre egészen a BEK-döntőig vezetett. Görögországban, Paraguayban és Ausztráliában is bajnoki címet szerző csapatot irányított. 1993 áprilisa és júniusa között 4 alkalommal ült a magyar válogatott kispadján szövetségi kapitányként. Egyetlen győzelme egy emlékezetes mérkőzésen, Írország ellen, idegenben született (4-2), amelyen a házigazdák a 4. percben már 2-0-ra vezettek. Június 16-án az izlandi vb-selejtezőn elszenvedett 2-0-ás kudarc alkalmával ült utoljára kispadon. Hosszú betegség után, 2006. november 17-én hunyt el.

 

illovszky.jpgIllovszky Rudolf 1922. február 21-én született Budapesten. 1933-ban az MTK csapatában kezdte a labdarúgást, majd 1941-től egészen 1955-ös visszavonulásáig a Vasas játékosa volt. 270 élvonalbeli mérkőzésen 87-szer volt eredményes, utolsó aktív évében kupagyőzelmet ünnepelhetett a csapattal. 1945 és 1948 között - az óriási konkurencia miatt - 3 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban, két győztes (Ausztria és Bulgária) és egy döntetlennel végződött (Albánia) találkozón. Első alkalommal 1957-ben, közvetlenül a csapat első bajnoki címét követően lett a Vasas vezetőedzője, miután elődjét (és egykori mesterét), Baróti Lajost kinevezték szövetségi kapitánnyá. Illovszky vezetésével a csapat történetének legsikeresebb időszakát élte át, 1961-ben és 1962-ben is bajnoki címet szereztek. Az angyalföldiekhez a későbbiek során többször is visszatért. 1965-ben és 1977-ben újabb bajnoki címeket szereztek, 1986-ban pedig kupagyőzelmet ünnepelhettek. 1995-ben, 73 éves korában még egyszer, utoljára leült a Vasas kispadjára és megmentette a csapatot a kieséstől. 1966 szeptembere és 1967 októbere, majd 1971 júliusa és 1974 májusa között összesen 39 alkalommal ült a magyar válogatott kispadján. 1972-ben az olimpián ezüstérmet, az Európa-bajnokságon pedig negyedik helyezést ért el a válogatottal. A Fáy utcai stadion névadója 2008 szeptemberében, 86 éves korában hunyt el.

 

Végezetül álljon itt azoknak a névsora, akik akár szintén tagjai lehettek volna a fenti csapatnak, miután mindannyian magyar válogatott játékosok és magyar szövetségi kapitányok is voltak: Bukovi Márton, Csábi József, Fehéry Ákos, Hajós Alfréd, Kiss Gyula, Kovács Ferenc, Komora Imre, Minder Frigyes, Pintér Attila, Szélesi Zoltán.

Címkék: magyar foci válogatott


Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://valogatott.blog.hu/api/trackback/id/tr5415662654

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.