
Nagyanyám is kivédte volna?
Mivel blogunk egyéves születésnapját ünnepli, itt az ideje visszatekinteni arra, hogy milyen úton-módon tévedt ezen oldalakra a megfáradt webutazó. Persze legtöbbetek viszonylag egyszerű módon talált ránk: a Facebookon vagy egy fórumon keresztül, esetleg valami sportjellegű témára rákeresve. De némelyek útja valamivel kacifántosabb volt ennél.
Spanyolország az aktuális világbajnok. Mi nem. És ma azt is láthattuk, hogy miért nem. Persze ez sem teljesen pontos így, mert a mostani válogatottunk gyengébb, mint az, amelyik a tavalyi világbajnokságon részt vett. A spanyol csapat is több ponton változott, fiatalodott, de nem lettek rosszabbak. Mi igen.
És a spanyolok már azelőtt is jobbak voltak nálunk.
(650x433).jpg)
Spanyol öröm, magyar bánat (Fotó: MTI)
Süt a nap, rügyeznek a fák, kibújtak a hóvirágok és a sör sem fagy belénk. Most még. Így aztán annak is eljött az ideje, hogy a csapat számára is véget érjen a téli szünet. Holnap délelőtt Marco Rossi megtartja majd idei első edzését a Bozsik Stadionban. Az elmúlt néhány hét eseményei közé tartozik, hogy meglepően gyorsan távozott az akadémia holland igazgatója, Gert Heerkes, aztán megérkezett az akadémia holland igazgatója, Hendrik Pieter de Jongh... Szeretettel köszöntjük őt is, és reméljük, hogy tőle majd nem kell rövidesen elbúcsúznunk. Az előélete alapján ugyanis ő is alkalmasnak tűnik a rábízott feladat sikeres elvégzésére, meg aztán egyébként sincs olyan helyzetben a magyar utánpótlás, hogy egy hosszú ideje a holland képzésben dolgozó szakembert fanyalogva vagy kényeskedve fogadjunk. Mindenkire szükségünk van, akinek van abban tapasztalata, hogyan lehet egy működő és sikeres rendszert kialakítani és működtetni az utánpótlásban.

Létezik, hogy egy megyében még NB2-es csapat sincs? Sőt, még NB3-as sem? Nógrádban bizony ez a helyzet. De ez a tarthatatlan állapot már csak bő fél évig tart, mert nagy terveket szövögetnek a Karancsalján. A megyei pontvadászat első két helyezettje kvázi egyesül, érkezik Marek Penksa, egy montenegrói utánpótlás-válogatott és egy olasz játékos az Anconából. A négy brazil mellé. Ezen felül több egykori stabil NB2-es játékos van a keretben – páran korábban az NB1-et is megjárták és a megye legtehetségesebb játékosai is fekete-fehérben rúgják a labdát. Mi köze Salgótarjánhoz és főleg Somoskőújfaluhoz az FC Egernek? Olvassanak tovább!

Nógrád nem fehér folt, hanem erős bástya akar lenni a magyar labdarúgás pajzsán (képen a nógrádi vár)
A Seattle New Orleans elleni touchdown-ját a földrengés kutató intézet műszerei is érzékelték...

Alig ért véget a női világbajnokság, ismét világversenyen szurkolhatunk a magyar válogatottnak - ezúttal a férfiaknak. A helyszín Dánia, a mi csoportunk Aalborgban lesz. Csapatunk esélyei több okból sem olyan jók, mint a lányoké voltak egy hónappal ezelőtt.
A válogatott (Fotó: Sport24.hu)
1955. január 11-n született Lakatos Károly, a Tatabányai Bányász egykori labdarúgója.

1957. január 11-én született Bryan Robson, a Manchester United és az angol labdarúgó-válogatott egykori legendás labdarúgója.

1958. január 11-én született Kisznyér Sándor, az Újpesti Dózsa egykori válogatott labdarúgója.

Sorozatunk harmadik részében ezúttal olyan testvérpárokat mutatunk be, akik mindketten legalább egy olimpiai éremmel gazdagították a magyar sport történelmét. A lista szerencsére közel sem teljes, így azokról, akik most valamilyen oknál fogva (például azért, mert még további családtagjuk is olimpiai éremmel büszkélkedhet) kimaradtak, természetesen a jövőben még szó lesz.

A Helsinkiben győztes aranynégyes