Hosszú évek után az új NB I-es szezon 5. fordulóját követően augusztusban ismét előállt a régi helyzet: a tabella első négy helyén budapesti csapat állt. Azóta újra beférkőzött az élbolyba a Videoton és a Haladás- de a budapesti csapatok száma és jó szereplése ismét reflektorfénybe állította az örökzöld vitatémát, mennyi fővárosi csapat kell vagy lenne ideális az első osztályban? Ennek apropóján néztünk körbe, mi is a helyzet Európa országaiban a fővárosok futballszereplését tekintve. Ennek vizsgálatához több évtizednyi adatsort, tabellákat néztünk át, az első ligás részvételeket főváros-vidék bontásban elemezve. Az egyes fővárosok futballbeli részarányát annak fényében vizsgáltuk, hogy mekkora részt tesznek ki az ország népességéből és bruttó hazai termékéből(GDP). Ez a két bázisszám mutatja meg látványosan, hogy az ideálishoz képest hol helyezkednek el a fővárosok a labdarúgásban betöltött szerepük alapján.
Kezdjük a sort természetesen Magyarországgal!
Budapest csapatai évtizedekig uralták az első osztályt, létszámukban és sikerességükben is. A II. világháború utáni első bajnokságban volt a csúcs, amikor 18 fővárosi klub szerepelt a kétszer 14 csapatos élvonalban! Ez 64 %-os arányt jelentett. A szocializmus évtizedeiben fokozatosan csökkent részarányuk, de tartósan 35-40% maradt így is. Ez a rendszerváltozás után sem lett sokkal kisebb, egészen a 2000-es évekig. A "mélypont" a 2002-03-as szezon volt, amikor is mindössze 3 fővárosi klub volt az NB I-ben, mivel a Honvéd és a Vasas is kiesett. Igaz, ők a 12-esre csökkentett bajnokságban nem tudtak bennmaradni. Később a kizárt Fradi hiányzott, de akkor a REAC volt fent – az utolsó kiscsapat, amely az 5 nagy mellett NB I-es tudott lenni. A Csepel, a BVSC és a III.Kerület már nem érte meg a XXI. századot az élvonalban. A 2010-es évekre már 26%-ra csökkent az arány, főként a Vasas tartósabb hiányzása miatt. Óriási fordulatot hozott azonban a tavalyi létszámcsökkentés: 12 csapatból immár 5 budapesti, amivel visszaugrott az 1970-es évek eleje óta nem látott magas értékre a főváros NB I-es aránya! Időszakokra bontva így fest Budapest jelenléte:
| 1945-47 |
1947-51 |
1952-56 |
1957-61 |
1961-65 |
1966-70 |
1970-75 |
1975-80 |
1980-85 |
1985-90 |
1990-95 |
1995-2000 |
2000-05 |
2005-10 |
2010-15 |
2016 |
| 62,5% |
60% |
51,5% |
47% |
41,4% |
41% |
41,7% |
35,2% |
38,1% |
35% |
40% |
37,5% |
34,3% |
32,5% |
26% |
41% |
Budapest az ország lakosságának 17,8%-át adja, ehhez mérve a mostani 41%-os NB I-es fővárosi arány irreálisan magas. Akkora, mintha 4 milliós lenne Budapest. Ha a főváros a népességarányához mérten lenne jelen az NB I-ben, az 12 csapatos bajnokság esetén 2, míg 16 csapatosnál 3 pesti csapatot jelentene. Hogy melyik kettő és három? Nos, erről mindenkinek más a véleménye, klubszimpátiától függően. Múltjuk és sikerességük szerint mind az 5-nek megkérdőjelezhetetlen a helye az élvonalban. Az adatsort végignézve sosem volt ennek a 17,8%-nak a közelében sem az első osztályú budapesti futballcsapatok aránya. Mondhatjuk tehát, hogy a magyar futball már a részvételek számát tekintve is erősen Budapest-centrikus, a sikeresség, bajnoki címek terén pedig még inkább. Ez az 1990 előtti fővárosi uralomnak köszönhető, hisz 1945 és 1990 között mindössze 3 vidéki bajnoki cím született a Győri ETO jóvoltából! A rendszerváltás óta már 13-13 budapesti és vidéki bajnoki arany a mérleg, Vidék át is vette a vezetést 2015-re, a Fradi idei bajnokságáig. Most azonban csak a részvételek arányát vizsgáljuk.
A népesség mellett a másik fontos és érdekes mutató az, hogy mekkora az adott főváros GDP-ből való részesedése. Nos, ez Budapestnél 40%, és ezzel pontosan megegyezik a mostani fővárosi NB I-es részarány. Erős tehát a gyanú, hogy a magyar fociban inkább ez a faktor befolyásolja az élvonalbeli focit, legalábbis a két mutatót együtt nézve mindenképp komplexebb lesz az összkép. A két mutatót némileg önkényesen átlagolva 28%-ot kapunk – ez volt a a 2010-es évekre beállt budapesti NB I-es csapatarány, legalábbis a tavalyi radikális létszámcsökkentésig.
Lássuk, mi a helyzet Európában!
Az európai fővárosok részvételi aránya az élvonalban hosszabb távon
A kontinens országaiban nagyon változatos a kép. Az egyik irányban meglehetősen jó az összefüggés a fővárosok népesség- és futballsúlya között: szinte nem találunk olyan fővárost, amely nagy népességarányú, de a fociban is ne lenne jelentős a részvétele. Olyanokat viszont igen, amelynek kisebb a népességbeli súlya, mégis uralják hazájuk labdarúgását az első ligás szerepléseket tekintve. Ilyen Budapest mellett Moszkva, Belgrád, London, Bukarest, Koppenhága, Jereván, Szkopje, Dublin, Baku és Tallinn is. Az utóbbi évtizedben ugyan csökkent a moszkvai, bukaresti, koppenhágai és belgrádi klubok száma, a kevesebb szereplő viszont erős maradt. A csúcsot Jereván tartja, többször is 75%-át adta az örmény első ligának! (Ez már-már Uruguay szintje, ahol jelenleg 16 csapatból csak 3 nem fővárosi. - a szerk)
A jelenleg zajló bajnokságokban is Jerevánban a legmagasabb a fővárosi első ligás klubok aránya, 66%. Második Baku 62 %-al, 3. pedig Budapest 41 %-al! 4. Tallinn 40 %-al, míg 5. Belfast 33 %-os rátával. A fővárosi 1.ligás résztvevők arányát tekintve tehát az NB I dobogós európai összevetésben!
Jelenleg minden európai fővárosnak van 1.osztályú klubja, egy klubot delegál Berlin, Párizs, Amszterdam, Hága, Bern, Edinburgh, Pozsony, Varsó, Kijev, Brüsszel és Ljubljana. Ezekben a legkisebb most a fővárosi első ligás részvételi arány. Mivel a Ligue 1-ben 20 csapat szerepel, így most Párizs aránya a legkisebb a kontinens 1.osztályai közül, 5 %. Igaz, ez az egy PSG mindent ural. Utoljára 1990-ben rendeztek párizsi városi derbit az 1.ligában, amikor a Racing Paris is fent szerepelt.
Apropó, ha már rég nem látott fővárosi derbik! Nem a párizsi a csúcstartó, ugyanis legrégebben Bernben rendeztek 1.ligás rangadót, a sors érdekes játékaként pont 1954-ben, mikor a magyar válogatott VB-döntőt vesztett a svájci fővárosban! Az akkori Young Boys-FC Bern meccs óta, 62 éve nem láttak helyi élvonalbeli városi derbit. Hágában 1971-ben, Amszterdamban pedig 1978-ban rendeztek utoljára városi 1.osztályú rangadót! Berlin 1977-ben, még az NSZK-korszakban láthatott utoljára (és másodszor) Bundesliga 1-es városi derbit, amikor a Hertha mellett a Tennis Borussia is élvonalbeli volt. 2 évvel korábban, 1975-ben volt ugyanis az első Hertha-TeBe derbi az 1.osztályban. 1987-ben a Blau-Weiss 90 Berlin is egy évig élvonalbeli volt, de a fővárosi derbi elmaradt a Hertha hiányzása okán.
Feltételezésünk szerint az az ideális helyzet, ha a futball-részvételi és a népességi érték közel áll egymáshoz. Ilyen város Madrid, Berlin, Párizs, Amszterdam, Stockholm, Lisszabon, Oslo, Zágráb, Szarajevó, Vilnius, Bern, Luxembourg, Ljubljana, Hága, Tirana, Tbiliszi és Minszk.
Jelentősen elmarad az első ligás futballbeli aránya népességéhez képest Podgoricának és Nicosiának. Itt tehát akár több élvonalbeli szereplő is lehetne.
Nézzük akkor a gazdasági mutatót, a GDP-t is!
| Főváros |
A fővárosok futball-részvételi aránya az 1.ligában (%) |
Ország népességéből való részesedés (%) |
Ország GDP-jéből való részesedés (%) |
| Tallinn |
49 |
31 |
61 |
| Riga |
48 |
41 |
66 |
| Athén |
45 |
35 |
45 |
| Dublin |
44 |
40 |
39 |
| Belgrád |
43 |
23 |
39 |
| Budapest |
43 |
18 |
40 |
| Koppenhága |
36 |
11 |
42 |
| Bécs |
33 |
20 |
26 |
| Moszkva |
32 |
8 |
23 |
| Bukarest |
28 |
9 |
23 |
| Szófia |
26 |
15 |
25 |
| London |
25 |
12 |
28 |
| Pozsony |
24 |
11 |
28 |
| Prága |
22 |
12 |
26 |
| Vilnius |
21 |
24 |
33 |
| Oslo |
18 |
17 |
25 |
| Stockholm |
18 |
20 |
31 |
| Lisszabon |
15 |
18 |
37 |
| Helsinki |
15 |
11 |
36 |
| Ljubljana |
14 |
14 |
39 |
| Madrid |
13 |
13 |
17 |
| Róma |
10 |
6 |
9 |
| Varsó |
10 |
4 |
16 |
| Brüsszel |
10 |
9 |
30 |
| Párizs |
6 |
4 |
30 |
| Amszterdam |
6 |
7 |
16 |
| Berlin |
3 |
4 |
4 |
Az ország GDP-jéből való részesedése és az első ligás futball szereplések aránya között leginkább Budapest, Berlin, London, Athén, Róma, Prága, Belgrád, Pozsony és Szófia esetében szoros az összefüggés. Mind a három mutató Berlinnél áll legközelebb egymáshoz, ritka ideális együttállás ez - Madrid, Róma és Dublin esetében mondható még hasonlónak. A spanyol főváros most közel állt ahhoz, hogy 5 élvonalbeli klubja is legyen, de hiába jutott fel a Leganes, a drámai tavaszi hajrában kiesett viszont a Getafe, Rayo duó. Nagyjából ugyanannyi fővárosnál van egymáshoz közel a foci-szereplések aránya a népesség- vagy a GDP-aránnyal, tehát egyik mutató sem erősebb befolyásoló tényező a másiknál.
Érdekes differenciálni aszerint, hogy az egy vagy több fővárosi élvonalbeli klub mennyire domináns egy adott országban. Több kategóriát különíthetünk el.
- Sok és erős fővárosi klub; ilyen Budapest, Moszkva, Belgrád, Athén, Tallinn.
- Sok, de kevésbé erős fővárosi csapat: erre példa Dublin, Stockholm, Oslo, Reykjavík.
- Egy vagy két, de erős fővárosi klub: Párizs, Amszterdam, Helsinki, Pozsony, Zágráb, Ljubljana, Kijev, Bécs, Brüsszel, Lisszabon, Szarajevó, Bern, Vilnius.
- Egy vagy két, nem meghatározó fővárosi csapat: Berlin, Ankara, Hága, Riga.
A lett főváros speciális eset, hisz itt volt sokáig az egyik legmagasabb fővárosi első ligás arány, de a sokszoros bajnok Skonto tavalyi csődjével és további kis rigai klubok megszűnésével mára csak 2 kisebb együttes képviseli Rigát élvonalban.
Ennek kapcsán álljon itt négy példa a fővárosok-vidék relációra, arányokra Európából:
Tallinn testesíti meg az egyvárosú dominanciát. Litvániában kétpólusú dominancia van a főváros némi előnyével. Ilyen modellre példa Görögország, és Portugália is. Svédország focijában ugyanez fordítva – a főváros némi hátrányával. Törökország a másik ilyen példa, de speciális a helyzete abból a szempontból, hogy Ankara adminisztratív funkcióján kívül minden téren Isztambul a központ, így a fociban is. Berlin esete a kis fővárosi jelenlét ritka példája (Hága, Ljubljana, Kijev, Amszterdam, Párizs hasonló még).
Öt országban fordult elő, hogy egy fővárosi első osztályú csapata sem volt.
A német főváros focijának nehéz időszaka volt 1990-97 között, amikor is egy csapata sem volt az újraegyesített Bundesligában. A Hertha '97-es feljutása a BL-be vezető sikerkorszak kezdete volt, pont ekkor érkezett Dárdai Pál és Király Gábor a klubhoz. Néhányszor azóta is hiányoztak a berliniek. A német újraegyesítés óta nem volt a Herthán kívül Berlinnek másik 1.ligás csapata. Ha hozzávesszük az 1990 előtti NSZK-t, akkor érdemes kiemelni, hogy a régi főváros Bonn-nak pedig soha nem is volt első osztályú csapata. Fővárosi időszakában néhányszor a 2.ligáig jutott. A 21.században még nem járt a 4.ligánál feljebb, ellenben lezuhant a 7.-ig is! Szlovénia a 2000-es évek közepén maradt fővárosi első ligás csapat nélkül a többszörös bajnok Olimpija Ljubljana csődjével. Aztán magyaros jogi trükkökkel feltámasztották a klubot, visszavéve a nevüket is. Svájcban, Hollandiában és Skóciában is megtörtént, hogy a fővárost egyetlen klub sem képviselte a legmagasabb osztályban. A berni Young Boys az ezredforduló táján volt távol három évet, a kormányzati főváros Hága 1993 és 2003 közt egy évtizedet, a 80-as években is öt évet hiányzott, majd legutóbb 2008-ban is egy évet. 2014-15-ben pedig Edinburgh szurkolói éltek át ilyet, mikor is a Hearts és a Hibernian egyszerre esett ki az élvonalból (ott a Rangerssel együtt minden idők legerősebb másodosztályát hozták össze). Ugyanakkor mindhárom országban igaz az is, hogy a főváros nem a legnépesebb város.
A fentiekből elég jól kirajzolódik, hogy leginkább azokban az országokban nem tudnak kiemelkedni a fővárosok, amelyek kiegyenlített városhálózatúak, esetleg szövetségi berendezkedésűek – így megvannak a nagy ellenpólusaik a futballban, a gazdaságban is. Budapest és a többi városunk között hatalmas a szakadék gazdasági erő és népesség terén is, e mellé jön még a nagy fővárosi klubok társadalmi támogatottsága, tradíciója – így nálunk a főváros dominanciája várható a labdarúgásban a jövőben is.
