Válogatott okosságok

Íme egy igazi Budapest-bajnokság! Bár korábbi írásainkban már megállapítottuk, hogy a hat csoport közül mindössze kettőben nem szerepel fővárosi együttes, a Duna csoport mindig is a leginkább Pest-központú volt. Sőt, ez a csoport a csapatokban leggazdagabb, mert kizárólag itt állt rajthoz 15 együttes. Ebből hét Budapest közigazgatási határain belül játssza mérkőzéseit, de Budaörs, Érd, Diósd és a főváros közötti távolság is gyakorlatilag elhanyagolható. A „klasszikus értelemben vett vidéket” a Vidi II mellett Sárisáp,  Biatorbágy, Százhalombatta és Jászapáti képviseli. A csoport további specialitása, hogy a tavaly NB2-ből búcsúzó Budaörs nem hogy nem esett szét, hanem a bajnoki címre és a visszakerülésre készül.

A valaha volt első osztályú csapatok közül is itt találjuk a legpatinásabb klubokat. Itt vegetál a harmadik legrégebbi magyarországi futballklub, az 1887-ben alapított, Magyar Kupa győztes III. Kerületi TVE, továbbá a négyszeres magyar bajnok Csepel. Bár a Budaörs meglógott, a bennmaradásra aspirálók mezőnye a megszokott 5-6 helyett nyolc fős. Lássuk NB3-as körutunk utolsó állomását!

Hétmérföldes előny Budaörsön

Míg más csoportoknál a listavezető gyakran az összeszokottságban, vagy az utánpótlás nevelésben bízott, addig a Duna csoportban egyértelműen a rutin mellé tették le a voksot. Főleg a listavezetőt üldöző Jászapáti.

Azért a Budaörs is a volt honvédos Csobánki Ádámmal, az FTC-ben is megfordult Lászka Balázzsal, a Fehérváron, Szombathelyen is éveket eltöltő Lattenstein Norberttel , valamint Tüske Rolanddal (nyolc góllal házi gólkirály) veszi fel a harcot a mezőnnyel. Melléjük érkeztek fiatalok a Vasastól, MTK-tól, Újpesttől, Honvédtól, akik bár nem lettek NB1-es játékosok, a második csapatnál szereztek NB3-as, esetleg NB2-es rutint. És ha ehhez még hozzávesszük, hogy a Szerbiából érkező, mégis az ifiből felkerülő (tehát kvázi saját nevelés) Denis Brkic   is alapember, továbbá a 27 éves Imad Saidi  az olasz harmadosztályból érkezett, akkor máris nem annyira meglepő, hogy a Budaörsi SC hét pont előnnyel vezeti a csoportot. Bekő Balázs, a csapat vezetőedzője még nem elégedett és a támadószekciót szeretné megerősíteni tavaszra. Erre nem véletlenül fókuszál, mivel a 14 meccs/29 gól passzol a már korábban említett NB3-as gólínséghez. Ez főleg egy listavezetőtől nagyon kevés. Három meccsüket is csak 1-0-ra nyerték meg, ugyanakkor kilenc meccsen nem kaptak gólt! Az egyesület honlapja és az edzői nyilatkozatok alapján még komolyan is gondolhatják a feljutást - hat másodosztályú szezon után búcsúztak tavaly az NB2-től. TAO pályázaton 38 millió forintot nyertek.  

Fő támogatóik a Budaörsi Önkormányzat, az OTP Bank, a Porsche Hungária, valamint a főleg szendvicsekben utazó Khell Food. Honlapjuk nem túl szép, viszont minden szükséges információ megtalálható rajta.  A nézőszám sajnos nem túl magas, pár tucatra tehető.Mivel a Videoton II semmiképpen sem válthat osztályt (felfelé legalábbis), ezért a budaörsiek fő riválisuknak a Jászapátit tekintik a  feljutásért folyó harcban. Számomra valóságos sci-fi, hogy nem „esetleg egy”, hanem két csapat is foggal-körömmel a feljutásért küzd egy NB3-as csoportban.

Jászapáti nagyapák

Ezt a szójátékot nem én sütöttem el, hanem egy óbudai szurkoló. Tény, hogy Jászapátiban rengeteg ismert, NB1-et (sőt, Kiss Zoltán esetében BL-t) is megjárt játékost találunk – név szerint Kiskapusi Balázs (Újpest), Vén Gábor (Honvéd, Vác, FTC), Kiss Zoltán (DVSC), Dragóner Attila, Kotula László (Szolnok), Bardi Gábor (Nyíregyháza, Vasas), illetve most csatlakozott a kerethez Zováth János és Montvai Tibor. Ez a keret még öt éve is nyugodtan lehetett volna egy NB1-es csapat kerete. Tavaly szerény 77 ponttal nyerték meg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bajnokságot. Nyilván ennyi, nem kedvtelésből (nem ingyen) odaigazoló labdarúgót nem azért szerződtetett a klub, hogy eljátszogassanak a harmadosztályban. Feltehetőleg neki fognak futni a feljutásnak is, de a hét pontos lemaradás nem kevés. Egyébként 2005/2006-ban bronzérmet szereztek az NB2 keleti csoportjában –egy évvel korábban negyedikek voltak. 2007-ben kiestek, 2009-ben már csak a megyei pontvadászatban gyűjtögették a pontokat -2011-ben ez csak a 11. helyre volt elég. A zuhanás oka az volt, hogy a korábbi szponzor, az UR-FA Kft nem támogatta tovább a csapatot. Érdekesség, hogy ugyanők álltak a felemelkedés mögé is, így lehet ismét cél az NB2. Itt meglehetősen könnyen át lehet tekinteni az apátiak gazdálkodását, beleértve a TAO pénzeket is.

Tavaly egy komoly beruházás keretében újították fel a stadiont, ami most már alkalmas másodosztályú bajnokik megrendezésére. 

A közel kilencezres településen többek között tenisz és birkózó szakosztályokat is működtet a JVSE. A honlapjuk nemrég újult meg. Ha sikerült tartalommal feltölteni, akkor nemcsak tetszetős, hanem informatív is lesz. 

Érd őket utól!

A tabella negyedik helyén álló, a Jászapátitól csak két ponttal elmaradó érdiek nemcsak a címvédők, de a három dobogóssal ellentétben tavaly is ebben a csoportban játszottak. A bajnoki címük és a feljutási szándékuk/licencadás körüli huzavona igen különleges történet volt, de a lényeg, hogy maradtak az NB3-ban. 

 1999-ben még másodosztályú az Érdi Sport, de onnan egyenesen a hetedosztályig esett vissza 2000-ben. 2008 óta játszanak ismét az NB3-ban. A játékoskeretet böngészve nekem nem volt túl sok ismerős név. Érdekesség a Hajduk Splitnél nevelődő Ivan Elez szerződtetése, továbbá a kongói Makituma Noah  visszatérése hosszú sérüléséből.

Érden szervezett szurkolói csoportosulás is működik. A roppant hangzatos Eszmék Bátor Harcosai nevet viselik.

A pasaréti zöld-fehérek már 2001 óta harmadosztályúak. 1965 óta mindössze öt év negyedosztályú kitérő volt, bár akkor a negyedosztályt pont NB3 Duna csoportnak hívták.A csapat bár soha nem volt elsőosztályú, mégis magáénak tudhat pár száz szimpatizánst a helyi lokálpatrióták köréből. Sőt, ki ne tudná, hogy a Pénzügyőrnél Moldova György író igen régen hivatalos utánpótlás-edzői státuszban dolgozott, mivel egy úttörő csapatot trenírozott. (Balra: Pénzügyőr Sporttelep)

A Pénzügyőr jól kezdett, és csak a hatodik fordulóban csúszott le az első helyről, de a nyolcadikban vissza is vette a vezetést. Budaörsön egy igen balszerencsés körülmények között szenvedték el első vereségüket  engedték az élre a Budaörsöt. Őket utolérni már nem sikerült, mivel az utolsó négy mérkőzésükön csak két döntetlenre futotta erejükből, így kerültek a hatodik helyre. A csapat őszi legjobbja a házi pontrendszer szerint Szikes Péter lett.

Az ESMTK keretéről nem nagyon találtam értékelhető leírást, ugyanis a jelek szerint az együttes honlapja  némi lemaradásban van. Például egyik tudósításban sem találkoztam Dr. Gerardo Joel, Samuel Denis Obat, vagy Youssouf nevével úgy 2008 óta. A felkészülési mérkőzések alatt mégis lehet szemezgetni az aktuális keretből. Az egyesület szimpatizánsai igen jó -és aktuális- statisztikákat, fényképalbumokat készítenek a mérkőzésekről, igazolásokról. Itt pedig a féléves értékelést olvashatjuk. A „Lizának” egyébként komoly szurkolótábora volt még a kétezres évek közepén is. Többek között a soroksáriakkal és az érdiekkel is összecsaptak a pályán, vagy azon kívül. A kilencvenes években pedig nem volt ritka az ezer fölötti nézőszám Erzsébeten. Sajnos idővel elfogyott az erzsébeti tábor –pedig szellemes, kimondottan egyedi dalaikat nagyon kedveltem. Manapság 100-200 néző látogat ki az Ady Endre útra. Szakolczai Sándor Balázs személyében az ESMTK adja a góllövő-lista vezetőjét, mert csatáruk 14-szer volt eredményes az ősszel –őt követi a JVSE csatára,  Bardi Gábor 12 góllal.

A Diósdi TC 1926-ban játszott utoljára a harmadosztályban. Utána meglehetősen hosszú szünet következett, mert 2011-ben sikerült kiharcolni a feljutást a Duna csoportba. Emlékszem, talán 1994 nyarán volt szerencsém megnézni Dömösön egy Visegrád-Diósd bajnoki mérkőzést a Szentendrei körzeti bajnokságban –a visegrádi pályát elvitte a Duna, ezért kényszerültek dömösi albérletbe. Dömösön azóta se pálya, se csapat, Diósd pedig NB3-as. A honlapjuk nekik sem túl felhasználóbarát, de a keret legalább naprakész.   Egyelőre úgy tűnik, hogy a tavalyi hatodik hely nem volt kicsúszott eredmény. A településen a fenti eredménysor miatt nincs túl nagy társadalmi bázisa a labdarúgásnak, ezért a képek tanulsága szerint maroknyi érdeklődő szorít a diósdiaknak –pedig Diósd kilencezer fölötti lakosságszámmal büszkélkedhet. Továbbá műfüves pályával (jobbra), ahol tavaly tavasszal az Érd is játszott bajnokit. Bár utólag nem találtam meg a pontos MLSZ határozatot a pontosan megítélt összegről –mert levették a honlapjukról- de az bizonyos, hogy Diósd 500 millió forint fölött igényelt vissza TAO pénzeket eszerint. A klub hozzám eljuttatott üzenetében 2011-ben és 2012-ben "100 millió fölötti" összeg szerepelt.

Ha a Honvéd szurkolók netalántán nosztalgiázni szeretnének Mico Szmiljanics, és az azóta edzői feladatokat is ellátó Vincze Gábor iránt, akkor látogassanak el egy Viadukt meccsre, Biatorbágyra. Micon kívül még Pozder Nenad és Bukovec Jazmin idegenlégiósokat foglalkoztatják. Sok pénzről mindig szeretek írni, így örömmel hirdethetem, hogy a Viadukt SE számára 173 millió TAO-forintot hagytak jóvá –ami 66 millióval kevesebb az igényeltnél. Egy probléma van: nem tudják lehívni az összeget, mivel nem találnak nyereséges cégeket. Az önkormányzati önrésszel elviekben nincs baj, de az utánpótlás-pálya köré tervezett lelátó és az öltöző-átépítés elmarad. A lelátóval kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy biatorbágyi információk szerint ősszel 230 néző volt jelen egy átlagos bajnokin. Az önkormányzat így is megépít az utánpótlás számára egy műfüves kispályát, amit a 12 korosztályos csapat léte is magyaráz. A gyerekek 85%-a biatorbágyi.

BLASZ 1.

Mivel a kilencedik helyezett lemaradása a talán osztályozót érő hatodik helyhez képest megítélésem szerint már túl nagy, ezért nekik szinte biztosan a negyedosztályban kell jövőre szerepelniük. A hét csapatból öt budapesti, tehát ez a negyedik vonal a budapesti első osztály lesz.

Az egyik vidéki csapatot, a Sárisáp-TASK együttesét   muszáj kiemelnem, ugyanis ez a csapat félig-meddig sárisápi, hiába játszik Sárisápon is. A Sárisápi Bányász helyett indultak tavaly az NB3-ban, míg a Bányász a megyei harmadosztályban folytatta. A TASK pedig a Tatabányai Alapítvány Sportkör rövidítése és egészen pontosan 14 (!!!) csapat tartozik hozzá. Természetesen pályáztak TAO-pénzekre is, amiből pályát építettek Tatabányán.    Egyszóval a TASK egy tatabányai utánpótlás-nevelő műhely, amely együttműködik a sárisápiakkal. A vezetőedző Bozsik Péter. A csapaton egyébként a Tatabánya meze feszül. A 3000 lelkes falu közönsége egyébként büszke a csapatra és idegenbe is szoktak szurkolói buszokat szervezni. (Dolina Stadion, Sárisáp)

Csepelen még mindig vannak szurkolók –az ESMTK ellen például háromszáznál is többen látogattak ki a szebb napokat is látott stadionba.  Bár nem feltétlenül mindegyik csoportosulás váltott ki osztatlan elismerést de azóta ez a helyzet rendeződött a „Szigetországban”.

A honlapjuk teljesen rendben van, minden szükséges információ megtalálható rajta a csapat aktuális keretétől kezdve az ajándéktárgyakig. Mivel a légiósokra mindig kíváncsi vagyok, ezért muszáj megemlítenem a 19 éves brazil játékos, Leandro Ramirez Perezt –aki egy gólt lőtt ősszel, és januárban távozott is. Bár emlékeim szerint az NB1-ben a csepeliek nem igazán töltöttek meg stadionokat a kilencvenes években, azért jelenleg a legnépszerűbb és leglátogatottabb egyesület a számtalan NB3-as budapesti együttes közül.

Óbudán sokáig szintén volt szervezett szurkolás, és a Csepellel ellentétben még a kilencvenes években is bőven voltak nézők, de mára ebből semmi sem maradt. Kár, pedig pont az ő létük volt arra a cáfolat, hogy csak vidéken van lokálpatriotizmus és az ezzel járó nézősereg. Az akkori 3-4000 körüli nézőszámukkal most királyok lehetnének az élvonalban is. 1996-ban közel hétezer néző látta a Hévizi úton, ahogy az MTK 7:2 arányban veri a hazaiakat. Figyelem, az ellenfél nem a Ferencváros, vagy az Újpest volt! A Csepel és a Kerület egyaránt megjárta a poklokat, tehát a teljes megszűnést (elköltöztetést) és a teljes újrakezdést. A Kerület például Csepelre költözött 2000-ben, majd onnan állt tovább a tulajdonosi kör Tatabányára.

Érdemes szétnézni a pálya körül. Hol vannak már ezek a nézők?

Szomorú, de már annak is örülni kell, hogy egyáltalán létezik csapat Csepelen és Óbudán –ősztől a negyedosztályban. Jövőre a Budapest 1-ben remek rangadókat nézhetünk majd Óbudától-Csepelig, Budafoktól-Rákosszentmihályig. A BLSZ 1 megnyeréséről a sereghajtó RTK-Vasló biztosan sokat tudna mesélni, mert ők onnan jutottak fel 2012-ben. Az együttes egyébként az előző írásunkban részletesen bemutatott RKSK-hoz hasonlóan rákoskeresztúri. Sajnos külön csoportba sorsolták őket, így elmaradt a nagy kerületi derby, pedig a több száz néző most is garantált lett volna.

A battaiak ebből a budapesti buliból ki fognak maradni, de ennyi támogatóval 2014-ben újra kipróbálhatják magukat a mostanihoz képest bivalyerős harmadosztályban.

NB III. Duna csoport tabella