1955. október 2-án született Rab Tibor, a Ferencváros és a magyar labdarúgó-válogatott egykori védője.
Talán kitagadták volna a családból nálunk azt, aki nem labdarúgó akar lenni. Apám, két idősebb testvérem is kergette a labdát, én sem tehettem mást, bevallom, nem is akartam. A labdarúgást szerető „kör" sokat tett azért, hogy az NB I-ig és a válogatottig eljutottam. Igaz, kezdettől fogva nekem is ez volt a célom és megvalósulásáért semmit sem tartottam soknak edzésben, készülésben.
Amikor még csak szeretett volna labdarúgó lenni...
Tizenhárom évesen lett a Ferencváros igazolt labdarúgója.
A Fradi szépreményű tehetségeként 1972-ben a SZOT ifjúsági tornáján az ÉDOSZ Kinizsi válogatottjában az alsó sorban jobbról a második Takács László (ő akkor még a Mezőhegyesi Kinizsi játékosa volt, ekkor fedezte őt fel az FTC) és a ferencvárosi csapattársa, Huller Tibor között...
...alig több, mint egy év múlva a Fradi ificsapatában a viareggioi nemzetközi tornán az álló sor közepén Tóth Béla és Szőke György között...
...még ifista korúként a Ferencváros tartalékcsapatában az álló sor közepén Viczkó Tamás és Domján László között
1974-től 1986-ig 12 idényen át szerepelt a zöld-fehéreknél.
Október 2-án Liverpoolban lépett először pályára Fradi mezben, a legtöbb játékostársával ellentétben tehát külföldön, s ráadásul kupamérkőzésen mutatkozott be. Ha feledékeny lenne, akkor sem felejtené el sohasem azt a napot, hiszen ez a születésnapja…
1974 őszén a KEK-meneteléskor az Üllői úton a Liverpool ellen a Kennedyt megelőző Martost biztosítja
1975 év elején a téli alapozáskor egy tornatermi edzésen Szabó Ferenccel, Géczivel, Branikovits-csal és Megyesivel...
...tavasszal Csepelen Csordást szereli...
...a KEK-ben Belgrádban a Crvna Zvezda ellen, a kép balszélén, a társakkal hárítja el Szavics és Kéri akcióját...
...és a győztesek. Az állós sor jobbszélén Géczi István mellett...
Belgrádban a KEK-elődöntőn olyan életre szóló élményt szerzett magának, amelyhez hasonló kevés labdarúgónak jut ki. Több, mint százezer néző előtt bizonyította be, hogy nem a szerencsének köszönhette beállítását. Mint beállós, felszabadított és megelőzött, becsúszott és indított, nagyon keveset hibázott, s amikor Bálintot kiállították, a védelem tengelyében sem jött zavarba.
...a KEK-döntő után az éremosztásra várva a sor balszélén...
...nyáron Komáromban a Bajnokok Tornáján a győri Szabó Ottó próbálja visszaszerezni a labdát...
...a szövetség 75. évfordulójára kiírt MLSZ-kupa győztes csapatban az álló sorban jobbról a harmadik Pusztai László és Megyesi István között...
...és az 1974/75-ös bronzérmes csapatban a középső sorban jobbról a második Bálint László és Megyesi István között
Bemutatkozása után hamar felvette a tempót, rövid időn belül kihagyhatatlanná vált. Bálint Lászlóval betonbiztos belső védőpárt alkottak öt szezonon keresztül, egész addig, amíg Bálint első fecskeként nem igazolhatott nyugatra.
...ősszel a Tatabánya ellen biztosan zár a Bálint-Rab retesz, Kőmíves bánja...
...és az őszi bajnok csapatképén felülről a második sorban balról a második Bálint László és Megyesi István között
Dalnoki Jenő, a Ferencváros edzője így értékelte teljesítményét 1975 évvégén: A játékkal törődik és a játéknak él. Nem játszik kisasszony futballt, de a sportszerűség keretein túl még nem lépett. Tiszta játéka és a tehetsége, sportembert tulajdonságai emelték az ismeretlenségből a válogatottba.
1976 tavaszán először ünnepelhetett kupagyőzelmet. A győztes csapatban balról a harmadik Vépi Péter és Bálint László között...
...a szezon végén az 1975/76-os bajnokcsapatban a felső sorban balról a harmadik Bálint László és Megyesi István között...
...ősszel az Üllői úton a dunaújvárosiak játékmesterét, Bódit előzi meg
1977 tavaszán ültében rúg el egy labdát...
...az 1976/77-es bronzérmes csapatban a felső sorban balról a második Csaja Mihály és Megyesi István között...
...ősszel a fehérvári Kovács László üti el előle a labdát
1978 tavaszán a dunaújvárosi Bertókon (7) és Szepessyn próbálja áthámozni magát...
...ősszel Pécsett Zsiborás nyújtózkodását figyeli...
...és az 1978/79-es ezüstérmes csapatképen az álló sorban balról a harmadik Vépi Péter és Rózsa Lajos másodedző között
1979 őszén Dunaújvárosban állít meg egy hazai támadást
1980 tavaszán a Népstadionban Komjátival vív fejpárbajt a Vasas ellen...
...ősszel Békéscsabán Vágásival fejpárbajozik
1981 tavaszán ismét a Békéscsaba, ezúttal az Üllői úton. Rabcsáknak lő gólt egy bravúros mozdulattal...
...az 1980/81-es bajnokcsapatban a felső sorban balról a harmadik Tepszics Ignác és Hajdú József között...
...ősszel a Videoton kapujára bombáz
Az 1981/82-es ezüstrémes csapatban a középső sorban középen Szabadi László és Kvaszta Lajos között
1982 őszén a kispesti Gerével csatázik
1983 tavaszán a győri 3:3-as találkozón Hajszán cselénél helyezkedik középen...
...az 1982/83-as ezüstérmes csapatban az alsó sorban jobbról a harmadik Rubold Péter és Dózsa Attila között...
...ősszel a második fordulóban a Fradi kezdőcsapatában Csepelen a sor jobbszélén Kiss Zoltán mellett
1984 tavaszán az MTK-VM ellen Bodát tartja távol Zsiborástól...
...az 1983/84-es csapatképen az álló sorban jobbról a második Pölöskei Gábor és Kvaszta Lajos között...
...nyáron az Intertotó Kupában az FC Zürich ellen, amikor még Vincze Gézával minden szép és jó volt...
...ősszel a Fradi mélyrepülésekor tehetetlen Kiss László fejesgólja után
1985 tavaszán, mikor a Fradi 5:2-re nyert a bajnokaspiráns Rába ETO ellen, Weimperrel csatázik...
...és a Fradi 1984/85-ös csapatképén az alsó sorban jobbról a harmadik Koch Róbert és Deák Sándor között. A Fradi helyezését fedje jótékony homály...
...ősszel Siófokon Szajcz és Zsadányi közé helyezkedik...
...és az utolsó ferencvárosi szezonjában, az 1985/86-osban, a felső sorban balról a harmadik Szántó Gábor és Fischer Pál között
Összesen 274 bajnoki találkozón tizenhárom gólt szerzett. Legtöbb gólját az 1980/81-es idényben szerezte, mikor a Fradi bajnok lett. Számszerint ötöt.
Egyik gólja 1980 őszén, öt kaposvári védő szálija meg a saját kapujuk előterét, labdája mégis megtalálja a rést a lábak között a kapu felé. A Fradi ezen a délután hat gólt szerzett, Rab ebből kettőt, ez volt az első
A Fradival kétszer volt bajnok és kétszer kupagyőztes. Tagja volt 1975-ben a KEK-döntőig jutott csapatnak.
Sajnos, a klubokat gyakorta váltogató játékosok idehaza többre viszik, mint a hűségesek. Mit mondjak, arra álmomban sem számítottam volna, hogy pályafutásom végén a Ferencváros néhány vezetője is megfeledkezik majd a sok jó pontomról, s ki tudja miért, úgy cselekedik, mint ha nem is 18-19 itt eltöltött év állna mögöttem. Na, de mindegy, a dolgokat már nem lehet visszacsinálni, próbálok csak a jóra és a szépre emlékezni, még ha több megbecsülést is vártam volna. Nem felejtettem el, hogy a sporttól és a klubomtól sokat kaptam, s még többet is kaphattam volna, ha szerencsésebb vagyok.
1988 nyarán, a búcsúmeccsén, mikor a Ferencváros elköszönt egy nagy generáció tagjaitól. Balról: Ebedli Zoltán, Szokolai László, Rab Tibor, Takács László és Pogány László
1978-ban klubjától megkapta a Toldi vándordíjat, 1981-ben pedig az FTC örökös bajnoka címet.
A Képes Sport Ön tizenegye szavazásán a szurkolók is beválasztották az év csapatába. 1975 közönségcsapata: Rothermel - Nagy III., Bálint, Kovács J., Rab - Nyilasi, Pintér, Nagy L., - Fazekas, Pusztai, Várady.
Képrészlet 1975 közönségcsapatáról, ő hátul középen
Ezután már játékos-edzőként az alsóbb osztályú Monori SE-nél töltött két évet.
A Monor játékosedzőjeként
Ugyanilyen minőségben négy évig a burgenlandi SC Gattendorf alkalmazásában állt.
1992 nyarán visszatért Magyarországra, a Balatonboglár csapatába, itt is fejezte be aktív pályafutását.
Alig egy évvel az elsőosztályú bemutatkozás után, számtalan ifjúsági-, utánpótlás-, és olimpia válogatott szereplés után az A-válogatottban is számításba vették.
1976-ban az utánpótlás-válogatottban a jugoszlávok elleni EB-negyeddöntő mérkőzés előtt az álló sorban jobbról a harmadik Gujdár Sándor és Ebedli Zoltán között
1979 februárjában Salgótarjánban az olimpiai válogatottban, mikor indult a felkészülés Moszkvára, az alsó sor jobbszélén Bíró Antal mellett. Ez a csapat nyert 2:0-ra az Eintracht Frankfurt ellen. Bruno Pezzey öngólja mellett ő szerezte a másik gólt...
...és a románok elleni diósgyőri selejtező után az álló sor közepén Tóth Zoltán és Dunai III. Ede között
A magyar válogatottban 20 alkalommal szerepelt 1975 és 1982 között.
Címeres mezben
Első válogatottsága 1975 szeptemberében az osztrákok elleni 2:1-re megnyert EB-selejtezőn, balról a második Kocsis Lajos és Nyilasi Tibor között. A Labdarúgás címlapmontázsán a válogatott másik újoncával, a kispesti Lukács Sándorral...
...októberben Pozsonyban a harmadikon a csehszlovákok elleni barátságos találkozón a kezdőcsapatban a sor jobbszélén...
...négy nappal később a negyediken Szombathelyen a Luxemburg elleni 8:0-ás EB-selejtezőn a középcsatár Dussier elől rúgja el a labdát
1976 márciusában, az ötödiken, a Népstadionban az argentinokat barátságos meccsen legyőző csapatban az álló sorban balról a második Paróczai Sándor és Gujdár Sándor között...
...júniusban a hetediken a magyar labdarúgó-válogatott 500. találkozóján az osztrákok elleni találkozón az álló sorban jobbról a harmadik Kovács László és Magyar István között...
...ősszel pedig a VB-selejtezőkre készülő válogatott keretben jobbról a negyedik Tóth József és Kovács László között
1979 májusában, a tizennegyediken, Tbilisziben a Szovjetunió ellen várja, hogy Kovács Bála helyére csereként pályára léphessen
1981 szeptemberében Bukarestben a tizenötödiken, a románok elleni VB-selejtezőn a Himnuszt hallgatja Törőcsik András és Tóth József között...
...és a mérkőzésen fejjel rombol...
...és október végén Tatán a norvégok elleni sorsdöntő VB-selejtezőre készülő keretben a felső sorban balról a negyedik Varga József és Mészöly Kálmán szövetségi kapitány között
A tizennyolcadikon 1982 márciusában Ausztria ellen a kezdőben balról a második Tóth József és Sallai Sándor között...
...a tizenkilencediken áprilisban a Peru elleni felkészülési mérkőzésen
Az 1978-as argentínai és az 1982-es spanyolországi labdarúgó-világbajnokságokon szereplő csapat tagja volt.
Argentinára készülve, felülről a második sorban a balszélén Pintér Sándor mellett...
Eleinte úgy volt, hogy az utolsó, franciák elleni csoportmeccsen ő játszik, ám akkor még élt a szabály, hogy aki pályára lépett világbajnokságon, az nem szerepelhet olimpián, és Baróti Lajosék úgy döntöttek, őt megtartják az olimpiára…
...és a spanyolországi 22-es keretben a felső sorban jobbról a harmadik Kiss László és Varga József között
Mészöly Kálmán szövetségi kapitány mondta róla a 22-es keret kihirdetésekor: Az egyik leghasznosabb játékosunk. Kétlábas, higgadt, jó a fejjátéka, nincs vele semmiféle gond, sohasem. Sokat érő taktikai ember, akire nyugodtan rábízhatom bármilyen félelmetes sztár őrzését.
Utolsó válogatott mérkőzésén Argentína ellen az 1982-es labdarúgó VB-n a kezdő csapatban balról a negyedik Kiss László és Garaba Imre között...
...és a mérkőzésen bajban az egész védelemmel
Még játékos korában elvégezte a Testnevelési Főiskolát, ahol megszerezte a szakedzői képesítést. Pályafutása befejezése után elvégeztem a Kereskedelmi-, Idegenforgalmi-, és Vendéglátóipari főiskolát, ahol marketing-közgazdász szakon államvizsgázott. Ezt követően a Pénzügyi-, és Számviteli Főiskolán is lediplomázott, ahol könyvvizsgálóként végzett, később családi vállalkozásban könyvelőként és könyvvizsgálóként dolgozott.
Tevékenykedett a Ferencváros futsal-csapatának marketing és PR-vezetőjeként is.
Rab Tibor 2022-ben
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ajánlott bejegyzések: