Válogatott okosságok

2016-ban új szabályok bevezetésével alaposan megváltoztatták az utolsó fél percet - tartja máig a kézilabdás közvélemény. Joggal? Mit szabad, és mit nem, és mi változott 2016-ban?

Piros lap és hétméteres a végjátékban (Fotó: Leipziger Volkszeitung)

1984. július 9-15., a hónap második hete

Magyarországon tombol a nyár. Leszedik a meggyet a Siófoki Állami Gazdaság ifjúsági építőtáborában

1984. július 2-8., a hónap első teljes hete

Bár az elmúlt napokban hűvös volt az időjárás, de ahol lehetett, folytatták a kalászosok betakarítását. Az ország legfőbb helyein aratták az őszi árpát, Szolnok és Békés megyékben pedig a terület 95-98 százalékáról már magtárba hordták a termést. A városföldi Dózsa Tsz-ben Class Dominátorokkal aratják az őszi árpát

1984. június 21-július 1., a hónap utolsó másfél hete

Hazánk vendége volt Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja, és Daniel Ortega, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front (FSLN) országos vezetőségének tagja, a Nemzeti Újjáépítés Kormánya Kormányzó Tanácsának koordinátora

A Válogatott blog is jelen volt a 2020-ról 2021-re halasztott labdarúgó Európa-bajnokság Münchenben rendezett Németország-Magyarország csoportmérkőzésén. Több tekintetben is életünk egyik nagy élményét éltük át.

1984. június 11-20., a hónap harmadik hete

Moszkvában megnyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő országok legmagasabb szintű gazdasági tanácskozása, elhunyt Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt 62 éves főtitkára és Ferencsik János, kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész, karmester

A Magyar Kézilabda Szövetség kiadta a következő szezonra szóló bajnoki versenykiírást. Szokás szerint a szabályok zöme elsősorban, vagy akár kizárólag, a klubok ügyintézőit, technikai vezetőit érinti. Hiszen ugyan miért is érdekelné az egyszeri szurkolót, hogy pontosan melyik napon hány óráig bezárólag kell az MKSZ felé lejelenteni egy mérkőzés kezdési időpontját?

Eleinte leginkább a szomszédos Spanyolországon keresztül kaptak híreket a portugálok magyar futballklubokról és a magyar foci színvonaláról. A spanyol labdarúgást jól ismerő luzitánok számára fontos értékmérő lehetett, hogy a növekvő számban spanyol földre látogató magyar klubok ott milyen eredményeket érnek el. A magyar csapatok jó híre, spanyolországi sikere felkeltette érdeklődésüket. 1923 márciusának elején az éppen Spanyolországban túrázó Ferencváros meghívást kapott Lisszabonba, valamint két másik portugál városba, de a hosszú út miatt a zöld-fehérek nem tudták elfogadni az ajánlatot. Pár héttel később azonban egy másik magyar élvonalbeli egyesület, a III. kerületi Torna és Vívó Egylet késznek mutatkozott arra, hogy Portugáliába utazzon.

A kézilabda szabályai 2016. július 1-től változtak. A változásokat 5 pontban lehet összefoglalni, blogunk mind az 5 pontot körüljárta egy-egy cikkben. Néhány hónappal később röviden át is tekintettük, mit hoztak a változások. 

Marcus Helbig és Lars Geipel játékvezetők kék lapokkal (Fotó: RP Online)

A Covid-19 járvány ideje alatt a magyar kézilabdacsapatok a sokszorosára növelték meccsközvetítési aktivitásukat: majdnem minden NB I-es mérkőzést közvetítettek valamilyen formában az interneten, de a másodosztályú és a korosztályos bajnokságokból is sok találkozó került legalábbis az internetezők képernyőjére. 

Ez persze teljesen érthető: a járványügyi korlátozások miatt hónapokig egyáltalán nem lehetett meccsre menni, és a korlátozásokat jelen cikk írásáig sem oldották fel mindenki számára, így sok olyan érdeklődő is az online közvetítésekre kényszerült, akik egyébként békeidőben rendszeresen kilátogattak a mérkőzésekre. 

Közvetítés egy bajnokiról (Alba Fehérvár, Youtube)

A hétvégén, az NB III 38. fordulójával befejeződnek a három legmagasabb osztály küzdelmei. A lényegi kérdések már a harmadosztályban is eldőltek, ideje hát mérleget vonnunk! Nyilván sok területet vizsgálhatnánk, de mi most két területre fogunk fókuszálni.

Ami legjobban szemet szúr, hogy nyolc évvel az átszervezés után még mindig rengeteg az elégedetlen hang a magyar labdarúgó bajnokságok rendszerével, az úgynevezett futball-piramissal kapcsolatban. Érdekes módon a húszcsapatos NB II örvend a legnagyobb népszerűségnek, de az NB I, illetve az NB III kapcsán se szeri, se száma a kritikáknak.

Ezen rengeteget elmélkedtünk, vagy éppen lamentáltunk mi is, bár a nyolc évvel korábbi létszámcsökkentést (az NB I-ben 16-ról 12-re, az NB II-ben 32-ről 20-ra, az NB III-ban 96-ról 48-ra) egyértelműen pártoltuk. Bár rengeteg "döccenővel" járt a jelenlegi futballpiramis megszilárdulása, voltaképpen elérte a célját: valódi verseny van a feljutásért és a kiesés elkerüléséért, aki belekényelmesedik a középmezőny jelentette biztonságérzetbe, az hamar a vonal alatt találhatja magát.

Nincs tehát probléma? Ó, bárcsak így lenne! Azonban ezekre az orvosság nem az újabb átszervezés és létszámemelés lenne. Illetve megfogalmazhatjuk úgy is, hogy a struktúra teljesen jó, csak a döntéshozók mintegy mellékesen egy olyan rendszert működtetnek, amelyben pont nem érvényesülnek a mostani szisztéma előnyei.

Ózd-Tállya 2019 augusztus - 0-0 (képen). Tállya-Ózd 2019 november: 29-0