1984. március 10-11., a hónap második hétvégéje
Köszöntjük a nőket a Nemzetközi Nőnapon!
1984. március 10-11., a hónap második hétvégéje
Köszöntjük a nőket a Nemzetközi Nőnapon!
1984. március 7., a hónap első szerdája
Kádár János hivatalos baráti látogatásra Jugoszláviába utazott. A képen meghívójával, Dragoszlav Markoviccsal, a JKSZ KB Elnökségének elnökével
1984. március 3-4., a tavasz első hétvégéje
Hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Javier Pérez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára. Képünk Losonczi Pálnál, az Elnöki Tanács elnökénél tett látogatáskor készült
1984. február 13-22., a hónap közepe
Eltemették Jurij Vlagyimirovics Andropovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárát. Szovjet állami és pártvezetők az elhunyt koporsójával. A szovjet állam volt vezetőjét a reálisan gondolkodó politikusok a tőkés világban is a béke emberének nevezték
Volt idő, amikor magyar futballedzők szép számmal és meglehetős sikerrel dolgoztak Portugáliában. Nem egyszer fordult elő, hogy a bajnoki cím sorsa magyar trénerek „háziversenyén” dőlt el. Olyat is láttunk, hogy testvérek (Hertzka Lipót és Dezső) meccseltek egymással, ám az valószínűleg ritkaságszámba megy, hogy három fociedzőt találjunk egyazon családon belül, akik rivális csapatoknál működnek.
„Cherchez la femme!” – a francia szállóige örökérvényű igazságát támasztja alá a három tréner családi kapcsolódásának közös pontja. Puskás Margit életében meghatározónak bizonyultak a labdarúgással foglalkozó férfiak: édesapja, Puskás István, neves futballbíró, intéző; férje, Gencsi Dezső, egyszeres válogatott labdarúgó, majd edző; bátyja, ifj. Puskás István, intéző és edző; kedvese, Siska Mihály, legendás kapus, majd tréner. Gencsi, ifj. Puskás és Siska pályafutása Portugáliában találkozott egymással.
Siska Mihály (jobbról a második), Biri János (jobbról a harmadik), Puskás Margit Portóban, a São Bento pályaudvaron, valószínűleg 1939-ben, mielőtt Biri Lisszabonba indul, hogy átvegye a Benfica irányítását (forrás: Miguel Braga, Gencsi Dezső unokája)
Miután nagy nehezen, több hónapos leállás, koronavírus után véget ért a rendhagyó, 2019/20-as szezon, összegyűjtöttük Európa legnagyobb vesztes, összeomló és győztes, feltámadó csapatait is. Következzék egy "lúzer-best of" összeállítás, majd kontrasztként a nagy nyertesek klubnévsora is.
Nézzük először a nagy vesztesek kategóriáját.
Tulajdonképpen minden olyan csapat ide sorolható, amely nem érte el célját, nem lett bajnok, lemaradt a BL-, vagy EL-indulásról, illetve kiesett- így a lista a teljesség igénye nélkül készült. Ebben a válogatásban most azokat a klubokat vesszük végig, amelyek ezek közül is kiemelkednek a tekintetben, hogy meghökkentő módon végezték ki magukat, mutattak be látványos összeomlást jó helyzetből, vagy volt óriási balszerencséjük a sorsdöntő meccseken. Elképesztő történetek következnek.A HSV-fanatikusok 2 éve még felgyújtották a stadiont a kieséskor- lassan megszokhatják a kudarcokat, ezt már nem bírják józanul...
HAMBURG: az utolsó meccsen csak egy hazai X kellett volna a Sandhausen ellen, miután a rivális Heidenheim kikapott a bajnok Bielefeldtől, erre csúfos hazai 1-5-el ragadtak újra a 2.ligában és nem játszhattak az ősi rivális Bréma ellen osztályozót. Két évvel ezelőttig egyedüli csapatként dicsekedhettek azzal, hogy sosem estek ki a Bundesligából-azóta viszont visszajutni képtelenek. Az örökös Bundesliga-tagságot számláló óra megállt 2018 óta...Lehet, jobban jártak, hogy most nem lehettek nézők a stadionban az újabb bukásnál.
Hosszú szünet után folytatódik blogunk egyik legrégebbi sorozata, az NB III-as rovat. Nem csupán a megszokott beharangozónkat olvashatják némi borzongással vegyes nosztalgiázás mellett, hanem rögtön egy mérkőzésre is meginvitáljuk Önöket, mégpedig a kispesti utánpótlás-központba, ahol a Honvéd II látta vendégül az Iváncsát.
Elkezdődött a bajnokság
1984. február 1-12., a hónap első másfél hete
Hosszú betegség után elhunyt Jurij Vlagyimirovics Andropov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke
A Debrecen drámai kiesése heves indulatokat kavart a Cívis városban, és a keleti térségben, Hajdú-Bihar megyében, de sok futballkedvelőt is foglalkoztat országszerte. Az ország második legnagyobb városa, a 21. század legeredményesebb csapata, a 7-szeres bajnok maradt NB I nélkül 1993 után újra. Ki hitte volna ezt akár még tavaly is, mikor a fiatal Zsóri Dániel Puskás-díjas bombagólját, a Fradi-verést, bronzérmet, a Torino érkezését ünnepelték 15000-en? Kiesésük megkoronázta nagyvárosaink egyre rosszabb futballszereplését, tartós válságát. Ennek kapcsán úgy gondoltam, érdemes sportföldrajzi kutatói szemmel is megvizsgálnom ezeket a területi folyamatokat. Érdekes kuriózumokra bukkantam. Arra voltam kíváncsi, hogy amióta 1926-tól vidéki csapatok is csatlakoztak az első profi NB I-hez, volt-e olyan, hogy az 5 nagyváros, Debrecen, Szeged, Pécs, Miskolc és Győr közül csak egy szerepelt az NB I-ben. Nos, soha nem volt még ilyen!
A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) megjelentette a következő szezonra vonatkozó versenykiírást. Az idén, a szokásoktól eltérően, két részletben: előbb az NB I, majd néhány héttel később az összes többi bajnokság kiírása jelent meg. Ennek oka az NB I előrehozott nevezési határidejénél keresendő - erről kicsit lejjebb részletesen is írunk.
1984. január 23-január 31., az év első hónapjának a vége
Az utóbbi évek legnagyobb hóvihara tombolt az országban, leginkább a Bakony vidékén. A két napig tartó, csaknem folyamatos hóhullás által okozott közlekedési gondokat alaposan megtetézte a viharos, időnként orkánszerű, az óránként 100 kilométeres sebességet is meghaladó szél