1982. május 24-30., a hónap utolsó teljes hete
Kádár János 70 éves!
1982. május 24-30., a hónap utolsó teljes hete
Kádár János 70 éves!
Szerkesztőtársunk immáron hatodszor jelentkezik, és minden bizonnyal jelentős tapasztalatokkal gazdagodott az újrakezdés első hónapjában. Az elmúlt héten belenézett néhány megrendítő pofonba, elkezdte az ún. "felkeményítést", és állóképességét egy bécsi koncerten is kamatoztathatta. Megjelentek az első lyukak az eddig pedáns edzésnaplóban. Netalántán feladta volna? Erről szó sincs, bár kétségtelenül felmerült pár nehézség.
1982. május 17-23., a hónap utolsó előtti teljes hete
Megnyitja kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár
1982. május 6-16., a hónap második fél és harmadik teljes hete
Ballagás a középfokú tanintézményekben (a Híradó forgatócsoportja munkában)
Folytatjuk sorozatunkat, melyben nyomon követhetjük, ahogy szerkesztőtársunk lépésről-lépésre halad előre a thai-boksz harcossá válás igen rögös útján. Tartsanak Önök is velünk, hátha kedvet kapnak az otthoni edzésekhez, vagy a küzdősportokhoz! Ne feledjék, nem csak a húszéveseké a világ!
Harmadik hét. Örvendve állapítottam meg a mérlegre állva, hogy végre sikerült három kilót gyarapodnom egy hónap alatt. Tudom, sokan negyvenhez közel inkább leadnának a súlyukból - amúgy erre is tökéletes a muay thai, hiszen mindent, de tényleg mindent megmozgat és kellően intenzív. Szóval tényleg volt értelme pörgetni az edzéseket és jobban odafigyelni az étkezésre. Itt kicsit muszáj vagyunk zsebbe is nyúlni, hogy megvegyük a jobb minőségű hústermékeket, sonkát és táplálékkiegészítőket. Utóbbinál azért ne gondoljunk nagy dolgokra, intenzívebb edzést követően szoktam elfogyasztani egy adag fehérje-koncentrátumot, reggelente pedig a betevő vitaminomat.
Edzés a PFC zuglói termében - fotó
Már régen nem jelentkeztünk címeres ökörségeinkkel, de most nincs más választásunk. Ma nem fogunk a világ másik végére elutazni, csak ide a szomszédba, Európába. Egészen pontosan Nyugat-Yorkshire fővárosába, Leeds-be.
1982. május 5., a hónap első szerdája
Egyre több az áldozat a falklandi háborúban
Immáron második hete tart a nagy újrakezdő program - a nyitó-posztot itt olvashatják. Szépen, fokozatosan jövünk formába, de ez nem azt jelenti, hogy lazsálunk és a kemény edzésmunka egy homályos, majdani jövőbe vész. Mindent beleadunk otthon és az edzőteremben, hullanak az izzadságcseppek, keményednek és nyúlnak az izmok, egyre jobban és gyorsabban mennek a technikák. Mi történt a második héten?
Edzés, erősítés, további erősítés, minimális regenerálódás és kedden egy kis technika edzőnk, Vajk felügyelete alatt - róla ugyebár az előző részben olvashattunk részletesebben. Tekintve, hogy a Perfectben is olvasták nagyratörő terveimet és fogadalmaimat, ezért kénytelen vagyok odatenni magam, mert egy sor magas labdát adtam fel. És így sokkal nehezebb feltűnés nélkül elsunnyogni egy edzést.
Miután két nappal ezelőtt a csehek, óriási meglepetésre, megverték a dán válogatottat, a mieink helyzete élesre fordult. Már nem volt elég simán megverni Csehországot, hanem a biztos továbbjutáshoz négygólos győzelemre volt szükség. Ez már önmagában is nehezítő tényező, ráadásul a játékosaink azzal a tudattal léptek pályára, hogy az ellenfél megverte Dániát, aki ellen nekünk nem volt esélyünk.
© HRS / Sasa Pahic Szabo
Ezek a meccsek a legrosszabbak. Amikor küzdesz végig, van is esélyed még az utolsó percben is, ha nem is a győzelemre, de a döntetlenre, aztán a végén kikapsz.
Ha nem a múltból indulunk ki, hanem konkrétan a két csapatnak a mai mérkőzésen mutatott játékából, akkor akár ezt a meccset meg is nyerhettük volna. Egyáltalán nem játszottunk alárendelt szerepet, és nem láttuk nyomát se annak, hogy a spanyolok annyival jobbak lennének a magyar válogatottnál. Mégis, gyakorlatilag végig mi futottunk az eredmény után, és, mint a végére kiderült, hiába.
Fotó: MKSZ, Kovács Anikó
1982. május 1., a hónap első szombatja, a munka ünnepe