Többen kérdezték, hogy miért írtam egy olyan indulatosra sikeredett bejegyzést, ami pusztán egy pletykán alapul. Ráadásul olyan pletykán, amiről később kiderült, hogy nem igaz – vagy legalábbis nem úgy igaz. Lényeg a lényeg, lesznek vendégszurkolók a zárófordulóban Debrecenben. Hogy tényleg szó sem volt arról, hogy az összes vendéghelyet a hazaiak kapják, vagy csak utólag viszakoztak az érintettek, pontosan soha nem fogjuk megtudni, de a végeredmény szempontjából nincs jelentősége. Aminek jelentősége van, hogy lehet az utazást tervezni – bár ahhoz nem ártana tudni a mérkőzés pontos időpontját. A jegyre például más dátum van nyomva (május 31), mint ami az MLSZ hivatalos honlapján szerepel (egységesen június elseje). De ez nem újdonság, tavaly pontosan ez volt a kispestiek szombathelyi túrája előtt. Hajh, tavaly azt az utolsó fordulót mennyire más szájízzel vártuk...
No, visszakanyarodva az eredeti témára: én tényleg kinéztem az Öregből (George F. Hemingway-t szokták így hívni nemhivatalos körökben), hogy ezt meglépi? Nyilván igen, különben nem püföltem volna a klaviatúrát, mégiscsak hobbiból írok blogot. A „miért tételeztem fel ilyesmit Hemiről” gondolatmenet elég szépen ki volt fejtve a múlt heti bejegyzésben, úgyhogy most nem ismételném magamat. Hogy az Öregről mit lehet feltételezni, abban Kispesten sem mindenki értett velem egyet – míg voltak olyan nem-kispestiek, akik igen. Ezzel természetesen semmi baj sincs, miért pont Kispesten értene mindenki egyet mindenben?
Ha már véleménykülönbség: míg az általam amúgy kedvelt Taccs lát valamiféle megoldást a tulajdonos és a szurkolók közötti ellentétek feloldására, addig én nem. Valamikor hittem benne, most már nem. Szerény módszereimmel megpróbálok rávilágítani arra, hogy miért nem hiszek a Kispesten soha nem létező párbeszédben és miért lett elegem Hemingwayből.
Puhl Sándor jó bíró volt