Kedves Olvasóink bizonyára türelmetlenül várják már megyei sorozatunk legújabb bejegyzését. Vajon hová utazunk most el? Ebben a bajnokságban már megfordultunk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egy elátkozott pontvadászatában - Ibrányról még lesz szó a későbbiekben - és végigjártuk Pest-megyét.
Korábban bebarangoltuk az egész országot, több megyéről teljes körképet adva - lásd Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Borsod-megyéket, vagy Győr-Moson-Sopron örökös bajnokát. Zala-megyéről két írásunk is megjelent - 1, 2. De két szezont lehúztunk a BLSZ2-ben is a BVSC-vel.
Vannak szomorú visszaemlékezéseink is, hiszen hol van már BAZ bajnoka, a háromnevű Szikszó-Tomor-Lak, a nagyot álmodó, az NB III-at is megjárt Salgótarján, és a Körmendre repülőgépes túrát tervezgető Ebes. És megemlékeztünk olyan helyekről, ahol már ezen a szinten sem űzik a focit - Bereg és a Dunakanyar szíve, Dömös.
De ez a bejegyzésünk most nem fogja kipécézni magának az ország egyetlen szegletét sem. Épp ellenkezőleg! Az összes megyei bajnokságot nagyító alá vettük, és számokban fogjuk elemezni a magyar futballpiramis 4-7. szintjeit, vagyis a megyei I-IV. osztályokat. Döbbenetes területi különbségek, páratlan teljesítmények, régi ismerős játékosok, egykoron szebb időket megélő és visszakapaszkodó csapatok. Tartsanak velünk!
Fotó - boon.hu
Mennyi az annyi?
Először is: összesen hány csapatról beszélünk? Mindenki tegye meg tétjeit, majd tippjeit!
A 2017/2018-as szezon megyei bajnokságaiban (19 megye+Budapest) összesen 1783 csapat állt rajthoz.
122 együttes a megyei IV. osztályokban, 814 a megyei III. osztályokban, 545 a megyei II. osztályokban állt rajthoz, és végezetül 302 gárda alkotja a megyei foci krémjét és elitjét.
Ha csapatonként 14 emberrel kalkulálunk, az 25 000 igazolt férfi felnőtt labdarúgót jelent. Összehasonlításképpen: ez nagyjából Siófok és Szentendre lakossága, illetve olyan városokban nem laknak ennyien, mint Hajdúszoboszló, Tata, vagy Hatvan. És ebben ugyebár benne sincsenek a hölgyek, vagy a fiatalok.
A 14 főt meglehetősen önkényesen állapítottam meg. A húsvéti hétvégén például a Bács-Kiskun megyei III. osztályban szereplő Jászszentlászló hat játékost is becserélt, de ezen a szinten megeshetik, hogy éppen, csak sikerült összeszedni 11 férfiút - már ha egyáltalán, mert elő-előfordul, hogy a kezdő sípszó csak 10, vagy még kevesebb játékost talál a gyepen.
Börzsönyi El classico - Kóspallag-Szokolya - Fotó: MEDOSZ SE FB oldal
Vajon sok, vagy kevés az 1783 csapat?
Felvezetőként tekintsünk vissza erre az írásunkra, amely kizárólag a legalacsonyabb szintekre koncentrált - ami ugyebár megyéktől függően lehet megyei III., vagy megyei IV. osztály. A megyei II. és első osztály létszáma azért stabilnak mondható, hiszen mindig feltölthető az alacsonyabb osztályokból.
Itt azért muszáj megemlítenünk, hogy ennek ellenére a különféle MLSZ-előírások, úgymint kötelezően előírt utánpótlás-csapatok száma, pályaméret, kiszolgáló-egységek, vagy akár a több utazás sokak kedvét elveszik az osztályváltástól. A megyei I. osztály ezért négy megyében is eleve páratlan létszámmal rajtolt el (Bács, Baranya, Csongrád, Tolna). Egy osztállyal lentebb szintén öt megyében találunk páratlan számú csapatot különféle bajnokságokban.
"Míg 2013/14-ben még "csak" 811, a 2016/2017-es szezonban már 864 csapat állt rajthoz a legalacsonyabb szinteken". Sőt, még azt is feljegyeztük, hogy "a 2016/2017-es szezonban egészen pontosan 49 csapat lépett vissza a bajnokság közben, a teljes mezőny 5.7%-a."
Mi a helyzet 2017/18-ban? A legalacsonyabb szinteken 936 csapat indult, ami mindenképpen jó dolog, sőt, igen nagy az ugrás az előző évhez képest. Egyelőre visszalépésekben / kizárásokban / megszűnésekben is lényegesen jobban állunk (37, pedig több a csapat). Persze még nincs vége a szezonnak, de már megkezdődtek a tavaszi bajnokságok, túl vagyunk a téli szünet utáni visszalépési hullámon. Örülünk, Vincent?
Üröm az örömben
Azért nem mindenhol ilyen örvendetes a tendencia. Az egészen kiváló FutballKutató - The Football Explorer oldal az alábbi szomorú statisztikát közölte - egy az egyben közöljük az ott leírtakat.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei amatőr futballkörkép (Megye I.-Megye IV. felnőtt bajnokságai) UPDATE
1999/2000: 198 csapat, 4 osztály, 15 bajnokság
2016/2017: 109 csapat, 3 osztály, 9 bajnokság
2017/2018: 105 csapat, 3 osztály, 8 bajnokság (féltávnál) - egészen döbbenetes a visszaesés! 18 év alatt eltűnt a csapatok 47 százaléka!
A szomorú tendencia folytatódik, sőt egyre nagyobb mértékű, de ami a legrosszabb, nem csak a futballcsapatok szűnnek meg, hanem az iskolák, önkormányzatok és számos faluban a kocsmák is bezárnak.
Ahol a kocsma bezár, megszűnik az élet?
Hogy mi vezetett el idáig, abba nem kívánunk belemenni, hiszen tudjuk, hogy rengeteg társadalmi és gazdasági problémára vezethető vissza. De az agóniát sikerült a döntéshozóknak felgyorsítaniuk. Egy hozzászólás szépen össze is foglalja azt, amit már korábban mi is számtalanszor leírtunk az erőltetett fiatalítással kapcsolatban:
Apró kiegészítés, hogy idén a rendkívül okos döntéshozók beszüntették a megye hármas tartalékcsapatok bajnokságát is azzal, hogy kötelezővé tették volna legalább 6 darab 15-16 évnél fiatalabb játékos játszatását. Annyi enyhítés lett volna, hogy a kezdőcsapatban maximum 5 "túlkoros" szerepelhet, ám a kispadra is csak 15-16 évnél fiatalabb korú labdarúgókat lehetett volna nevezni. Hiába érveltek azzal az edzők, hogy ezekből az aprócska, gyakran csak 200-300 lakosú falvakból szinte lehetetlen ennyi ilyen korú gyereket összekaparintani minden hétvégére (valamint akik valamilyen szinten űzik a focit abból a korosztályból, azokra már rég lecsapott valamelyik környékbeli magasabb megyei osztályban szereplő gárda, vagy akadémia), süket fülekre találtak a szavak... több olyan 30-40 körülit is ismertem, akinek kb. ennyi szórakozási lehetősége akadt az életében. Ők is nagyon jól tudták, hogy sosem lesz belőlük Messi vagy Cristiano Ronaldo, és gyakran méretesebbnél-méretesebb zakókba is beleszaladtak a csapatukkal, ám mégis focizhattak egyet a barátokkal, haverokkal.
Hogyan lehetséges, hogy országosan egyre több amatőr-csapat adja be a nevezését valamelyik bajnokságba, addig egyes megyékben, régiókban ezzel szögesen ellentétes tendenciával szembesülünk? - legutóbbi bejegyzésünk óta Beregben sem lett jobb a helyzet szemernyivel sem.
Tiszakerecseny - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye észak-keleti csücske. A szerző saját felvétele 2017 október.
Szúrópróbaszerűen szerencsét próbáltam még pár megyével - ugyanis a legalacsonyabb szintekről nagyon nehéz tabellákat találni tíz éven túlról, még a hivatalos oldalakon is.
Bács-Kiskunban 2009/10-ben például két csapattal kevesebb indult a három megyei osztály pontvadászataiban, mint 2017/18-ban. Budapesten ellenben 10 csapattal többet találtunk 2000/01-ben, mint most.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a húsz évvel ezelőtti, vagyis 1997/98-as szezonban 175 csapatot találtunk a jelenlegi 126-al szemben - és még mindig nem vagyunk benne biztosak, hogy minden régi tabella megvan. Ez a gyakorlatban azt eredményezte, hogy egy teljes osztály (a megye IV.) megszűnt - négy városkörzeti másodosztályú bajnokság létezett ekkor.
Summa-summárum, ahogy megyünk visszafelé az időben, egyre nagyobb a különbség a jelenlegi állapotokhoz képest. Értelemszerűen az elszegényedő és aprófalvakkal teli megyékben szűnt meg a legtöbb csapat. A folyamat egyelőre úgy tűnik, hogy megállt, de akad egy-két torzító tényező.
Tartalékok, NB-hármasok
Fent már megemlítettük, hogy jelentős területi különbségekről is fogunk értekezni. Ebből az első mindjárt a tartalékcsapatok versenyeztetése. Több bajnokságban ugyanis tobzódnak a második, vagy akár harmadik számú együttesek - Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ellenben olyannyira nem, hogy mindössze egyetlen ilyen csapatot találtunk, a Cigánd II-t. Ők speciel vezetik is a megyei II. osztály egyik csoportját. Sőt, Vas, Veszprém, Jász-Nagykun-Szolnok megyében egyetlen ilyen csapatra sem bukkantunk. Ezzel szemben Csongrádban mindjárt 19, Pest-megyében pedig 23 együttes úgy kapcsolódott be a bajnokságba, hogy az anyaegyesület magasabb osztályokban szerepel. A rekorder amúgy Budapest 24 csapattal, de amúgy jellemzően 4-6 között van az ilyen együttesek száma megyénként. Mindent összevetve a teljes mezőny 7%-a. A fővárosban 2000/01-ben még csak 18 tartalék csapat szerepelt, tehát a "nettó csapatveszteség" Budapesten 16 (10+6) csapat 17 év alatt.
Érdekes, hogy sokan annak ellenére versenyeztetik "hagyományos" pontvadászatokban a "tarcsit", hogy a megyében van kifejezetten tartalék-bajnokság is.
Van még valami, amit semmiképpen sem szabad elfelejtenünk. Nevezetesen a már általunk többször is kitárgyalt átszervezések - talán itt értekeztünk rőla a legrészletesebben. Már nem 32 csapatos a másod- és nem 96 csapatos a harmadosztály. Sőt, volt rá példa egészen 2005-ig, hogy a 96 csapatos NB III a negyedosztályt jelentette és összességében az NB III-NB II-NB I/B és NB I összesen 160 (!!!!) "profi" csapatot foglalkoztatott. Jelenleg ez a szám 80 (NB I-NB II-NB III - 12+20+48) és a különbség értelemszerűen a megyei pontvadászatokba szorult vissza.
Gól, gól, gól!
Mennyire gólgazdagok a megyei találkozók? Elsőre kénytelenek vagyunk azt a választ adni, hogy "attól függ". Miért pont itt ne lennének területi különbségek? És ezek a különbségek bizony nem is olyan kicsik! Teljes, országos körképet csak a megyei első osztályra készítettünk, de ez is bőven beszédes.
Míg Tolnában egy átlagos bajnokira 2,56 gól esik, addig Szabolcs-Szatmár-Beregben majd' egy góllal kevesebb az átlag, mindössze 1,62.
Igaz, hogy ahogy egyre alacsonyabb osztályokban nézünk szét, úgy nő a gólátlag. Szabolcs megye három megyei II. osztályú pontvadászatában már 2,42-re ugrik az átlag, a legalsó szinten pedig már-már a hármat karistolja alulról (2,91). Ez nyilván általános jelenség. Nyilván? Nógrád erre máris rácáfol. Míg az első osztályban 2,42 gól esik mérkőzésenként, addig a Nógrád megyei II. osztályban már csak 2,18 -a III. osztályban 2,54, ami alig magasabb, mint két osztállyal fentebb.
Persze az átlag attól lesz átlag, mert eltünteti a különbségeket. A szabolcsi gólínség egészen biztosan nem az Ibránynak köszönhető, akik 18 meccsen 138 gólt termeltek - 7,66-os átlag. Már 5 játékosuk szerzett legalább 17 gólt - tehát legalább egy gólt mérkőzésenként. A bajnokságról itt írtunk hosszabban. És mégis csak második helyen állnak a megyei bajnokságok "mesterlövészeinek" listáján! Ha tovább olvasnak, fény derül arra is, hogy ki múlta felül őket.
És akkor íme a kis megyei góltérképünk - megyei I. osztályok mérkőzésein eső gólok (2017/18 aug-március)
Magna cum laude
Aki azt hinné, hogy gyerekjáték oda-vissza verni a mezőnyt, az nagyot téved!
Bár jócskán akadnak veretlen csapatok, de 100%-os mérleggel csupán egy maroknyian rendelkeznek. Ráadásul a csapatok sem ismeretlenek még a nagyközönség számára sem. Lássuk, kiktől retteghet jövőre az NB III-as mezőny!
Az egyik ilyen együttes például a magát a kizárások után újjászervező Kecskeméti LC, amely tavaly alulmaradt a Tiszakécskével szemben a bajnokságért vívott harcban. Most 16 meccsből 16-szor győztek és Eugene Salami révén ők adhatják a megyei gólkirályt is. A "hírös városnak" a 2015-ös NB I-ből való kizárás óta nincs NB-s csapata.
Hajdú-Biharban a Hajdúböszörmény fölénye egészen imponáló, hiszen ők már 21 meccsüket nyerték 21 bajnokin. Gólkülönbségük 107-12. Nógrádban a patinás Salgótarjáni BTC mind a 14 meccsét behúzta. A nógrádi fővárosban újra csak a "Stécében" bízhatnak, miután a rövid életű Somos TC Salgótarjánt anyagi okokból most zárták ki az NB III-ból...
Ennek az elit mezőnynek Heves valószínű bajnoka, az NB I-ből 2013-ban csőddel búcsúzó, 3 osztályt zuhanó Eger FC például már nem lehet tagja, mert 19 győzelem mellé becsúszott egy döntetlen is (a szomszédos Felsőtárkány elleni derbin), a Vas megyei Sárváron pedig 19 meccset követően jött a döntetlen.
A számtalan alsóbb osztályban is csak elvétve találunk példát a 100%-os teljesítményre. A Baranya-megyei IV. osztályban szereplő Beremend (13/13), a BAZ-megyei III. osztályokban szereplő Sátoraljaújhely és Alsóvadász (10/10 ill. 9/9). A szabolcsi Nagydobos pont most botlott, 17 győzedelmes forduló után.
Mindenképpen kiemelnénk még a szerencsétlen sorsú, megyei III. osztályban újraalakuló, jelenleg megyei II. osztályú Tatabányai FCE csapatát, akik 20 meccsükből húszat nyertek, 157-8-as gólkülönbséggel. 7.85-ös gólátlaguk megelőzi az ibrányiak 7.66-os átlagát.
A tatabányai ultrák Szomódon füstölögtek örömükben a 8-0-ás diadal után
És Ibrányban már becsúszott egy döntetlen 19 győzelem mellé, tehát az egykori bányászoké a képzeletbeli korona - egyelőre legalábbis.
Tehát 1783 együttesből mindössze hét maradt hibátlan - és ahogy fenti példák mutatják, várhatóak még lemorzsolódások.
A lányok, a lányok...
Mindenképpen ejtsünk pár szót a női bajnokságokról is. Amellett, hogy az utóbbi években sokat tettek a női labdarúgás népszerűsítéséért és fejlesztéséért, elég foghíjasak a női mezőnyök. Több megyében csak a csökkentett pályaméretű bajnokságot rendezték meg (ún. "keresztpályás" bajnokság, mint pl Bács-Kiskunban, 7 csapat részvételével), vagy futsalt. Végül nem is nagyon tudtunk összesíteni, mert követhetetlen volt, hogy melyik bajnokság éppen mekkora pályán zajlik, melyik szabályok szerint.
Pár éve volt, hogy egy megye indított bajnokságot, ahová a szomszéd megyékből is érkeztek vendégszereplők. (Békésből és Jász-Nagykun-Szolnok megyékből Csongrádba).
Ez persze azért fordulhatott elő, mert Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben csak futsal bajnokságot szerveztek a hölgyeknek. Jelenleg már a Szolnok megyeieknek is van saját bajnokságuk 7 csapattal, de Csongrád rátett egy lapáttal, mert már nem csak első, de két másodosztályú pontvadászat is elindult (11 első és összességében 16 másodosztályú csapattal). Ez amúgy kivételes, hiszen ezen kívül alig akadnak nagypályás bajnokságok - pl. Tolnában van még 5 csapattal, Borsodban 10, Veszprémben 7, Budapesten 8 csapattal és pár megyében van még külön nőknek kiírt megyei Kupa.
Pápai lányok - fotó
Ebesiek, Fenegyerekek, egyebek
Úgy néz ki, hogy nevek és a tradíciók alapján igen erős lesz a megyei bajnokok listája. Fentebb már említettük Salgótarjánt, Egert, Hajdúböszörményt, Sárvárt, Kecskemétet, de Zalában befutónak tűnik Nagykanizsa, Budapesten az Újpest II, vagy a REAC, Szabolcsban az egykoron NB II-ig jutó, most 19-1-0-ás mutatóval rendelkező, a kupában a legjobb 16 közé jutó Sényő (az MTK verte ki Sándor Tamás csapatát), Komárom-Esztergomban a régi ismerős Komárom. A Magyar Kupában egyébként a Nagykanizsa és a Sényő jutott legtovább, a legjobb 16-ig, ők vívhatják az Amatőr Kupa döntőjét.
Nagykanizsai Fenegyerekek - Femat Csesztreg-Nagykanizsa 0-6 (0-2) - Fotó
De lesznek új arcok is az NB III-as osztályozókon, ha vállalják a megmérettetést - például Borsodból Sajóbábony, Győr-Moson-Sopronból Lipót, Baranyából a Pécsváradi Spartacus.
A legszorosabb bajnokság a jelek szerint Tolnában van, ahol a Dombóvár, Tolna, Majos és a Bonyhád is odaérhet a végelszámolásnál - a Bonyhád jelenleg a negyedik, hat ponttal lemaradva, miután az elmúlt két fordulóban öt pontot veszített.
Emlékeznek még Tokody Tiborra? A kétszeres válogatott Újpesten és Győrben is megfordult, az ETO-val bajnok 2013-ban. Jelenleg a Győr-Moson-Sopron megyei Dunaszegen futballozik, és még mindig berámol 10 gólt egy bő félszezon alatt az ellenfélnek.
Nem úgy, mint anno... Egyébként csapattársa az egykori siófoki legenda, Ördög József is.
"Sic transit gloria mundi"
Nehezen tudom elfelejteni az Ebes csapatát. A hajdúsági nagyközség híres volt arról, hogy két teljes sort foglalkoztatott, repülővel akartak a Körmend elleni osztályozóra elutazni és még az NB III-nál is magasabbra vágytak. Pénzügyi mágus tulajdonosuk gyors bukása után semmi sem tudta megállítani a lejtmenetet. Jelenleg a megyei III. osztály utolsó előtti helyét foglalják el. Innen már nem lehet hová kiesni. A több név- és szponzorváltáson átesett Felsőtárkány ellenben stabilan tartja magát a heves megyei I. osztály élmezőnyében.
Az NB III-as bajnoki címet ünneplő, az NB II-t tervezgető, csak oda éppen nevezni elfelejtő, majd újsághirdetésben játékosokat toborzó Létavértes is csak vergődik a megyei II. osztályban.
Az általunk Amatőrország Királyainak is nevezett, a megyei bajnokságot zsinórban hétszer elhódító, de NB III-as tagságra soha nem vágyó Győrszemere KSK is csupán a megyei III. osztályban szerepel.
Az NB II-ben 2006-ban még dobogós, sokáig stabil NB III-as Jászapáti (bár volt, amikor beleszaladtak egy laza 10 gólos vereségbe) egy darabig ingázott az NB III és a megyei I. osztály között - volt, amikor ugyan bennmaradt a harmadosztályban, de inkább visszalépett, hogy dobogós lehessen a megyében, majd megszűnjön. Jelenleg a megyei III. osztályban szerepelnek, egy ponttal lemaradva a listavezető Túrkeve mögött. 
Amikor még a Fradi elleni bajnoki lázában égett Jászapáti...
Az NB II-ből a stadionfejlesztések miatt önmagát egészen a megyei I. osztályig visszasoroló Szigetszentmiklósi TK-t ezen bejegyzés szerzője a dobogó tetejére várta 2018-ra. Erre fel inkább megszűntek tavaszra és ezzel országos hírnévre tettek szert - mivel a stadion tovább épül.
NB I-es múltú klubok a megyei bajnokságok mezőnyében a BVSC, a Komlói Bányász, az Ózd, a Salgótarjáni BTC, a Tatabánya, az Eger, a Kecskemét, a Nagykanizsa, a REAC, a SZAC, a Testvériség, a Pécsi VSK, Miskolci VSC és a Szegedi VSE.
43 olyan együttest is találunk, melyek korábban az NB II-ben szerepeltek. A Hatvan például 1993-ban osztályozót vívhatott az Újpesttel az NB I-be jutásért, a Tuzsér, az Orosháza, a Karcag, a Tököl, a Baktalórántháza, a Jászapáti, vagy a Bőcs a Fradival játszhatott NB II-es bajnokit. A borsodiak meg is verték Lipcseiéket 2008-ban.
Bár történelme során csak az NB II-ig jutott, de még szomorúbb helyzetben van a 35000 lakosú Baja, mert nincs még a megyei III-ban sem csapatuk...Ez a legnagyobb felnőtt csapat nélküli városunk. Bács-Kiskunban van még egy korábbi NB II-es falu, ahol nincs csapat, ez pedig Miske. Akasztó is a megyeiben szerepel, de őket nem tekinthetjük a megszűnt Stadler FC utódjának.
Bajnoki lutri
És mi lesz a bajnokok sorsa? Az NB III-ba jutás izgalmas osztályozókkal dől el-nincs területi elv, távoli megyék bajnokai is összekerülhetnek. De a megyei bajnokok közül mindig vannak, aki nem vállalják a magasabb osztályt, így tavaly is voltak sorsolással kiválasztott szerencsések, akiknek nem kellett ki-ki meccset vívniuk a 3.osztályba jutásért. Tavaly sok nézőt vonzottak az osztályozók, a Nagykanizsa-Makó drámai meccsen például nagyjából 3000-en drukkoltak, ultrákkal, pirotechnikával fűszerezve. Az emberek imádják az osztályozókat, talán fentebb is bevezethetnék ezt a nagyszerű intézményt.
A korlát mellől
És végezetül: mennyien járnak megyei bajnokikra? Néha-néha még egy NB I-es csapat is megirigyelhetné a nézőszámokat egy-egy megyei rangadón. Ilyen volt tavaly a 2500 nézős Tiszakécske-Kecskeméti LC, vagy a legendás szabolcsi El Classico, az Ibrány-Nagyhalász.
Tiszakécske-Kecskemét
Máskülönben néhány tucat, néhány száz néző támasztja a korlátot a pálya körül és köpködi a szotyit, ahogy száz éve teszik ugyanezt a lokálpatrióták Kőszeg és Csenger között. A közeg minden romantika ellenére sem romlatlan, rengeteg a simliskedés, csalás, gyakorlatilag okirat-hamisítás, trükközés. De itt legalább nem kell, hogy irreális elvárásaink legyenek a színvonallal kapcsolatban.
Hogyan is szólt a jó egy évtizede bajnoki szereplésüket hagyományosan nulla ponttal befejező tataházaiak mottója?
„Ez a sportág a szerelmünk, a szerelemért pedig áldozunk”
Innentől kezdve kinek lehet egy rossz szava azokra, akik hétvégente csukát húznak és másnap felveszik a munkát?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Rich.mond 2018.04.12. 11:19:45
Rich.mond 2018.04.15. 20:47:42
Feyyaz 2018.04.15. 22:34:15
Tataháza - Bácsbokod (6-3)!!
:) :)
Rich.mond 2018.04.16. 12:21:39
Amúgy ahhoz képest, hogy milyen osztály és hogyan álltak, nem semmi, hogy erre a meccsre is le tudtak ültetni a kispadra hat játékost
Ajánlott bejegyzések: