Válogatott okosságok

Az elmúlt években sokszor hallhattuk, hogy a szurkolók tartják vissza a családokat, „békés polgárokat” a magyar bajnoki mérkőzések látogatásától. Sorozatunkban korabeli tudósításokra támaszkodva mutatjuk be, hogy az erőszak a kezdetektől fogva része volt a magyar futball mindennapjainak. Az embereket ez mégsem tartotta távol a stadionoktól, hisz még igazi futballt láthattak...

1. rész: „A football durva és veszedelmes valami”

„Yolland oxfordi diák volt, két bordája volt eltörve, meg a karja. Pedig sose bántották egymást komolyan.” 

2. rész: Felbolydul a lelátó

A Millenárison megjelentek a „mosdatlan szájú” szurkolók, a zsurnaliszta főként a fradistákra panaszkodott. És azt el tudják képzelni, hogy 1903-ban egy futballmeccs hevében két olimpiai bajnok kis híján összeverekedik?

3. rész: „A kültelki pályák terrorja”

Leszúrással fenyegetett bíró, szurkoló revolverrel, pályára dobott égő rakéta. Néhány év magyar bajnoki meccsének fekete krónikája a tízes évekből. De írásunk nem a mai, hanem az 1910-es évekbe kalauzolja az olvasókat…

4. rész: „A régi UTE, a régi féktelen szenvedély”

A Pesti Hírlap megjegyezte, hogy Hermust pár héttel korábban a Globus–PAFC meccsen is kiállította a bíró, amit a játékos „egy egyszerű ophthalmológiai operációnak, szemkitolásnak ígérgetésével akarta honorálni, ami miatt a bíró a matchet a 4. percben lefújta.”

5. rész: Váradiak "háborús" kalandjai 1914-ben

Életképek a háború előtti napokból: lincselés elől fára mászva menekülő kolozsvári játékos, kőzáporral búcsúztatott váradiak Debrecenben. Ez történt keleten, 100 évvel ezelőtt.

6. rész: "Előre, ébredő csatársor! Ma pogrom lesz!"

Futót, a III. ker. TVE volt középfedezetét, akinek műlába van, a megvadult csőcselék szintén VAC tagnak nézte, megtámadta és bántalmazta.

7. rész: Amikor a játékvezetés veszélyes szakma lett

"A bírák részére megnyílt boxoló iskolába, amelyet Rózsa Jenő, a kiváló boxmester vezet, bíráink közül máris egész sereg jelentkező akadt."

8. rész: Wekerletelep elvetemedett sportharamiái

„Schwarcz Ernő annyira a szívére vette a gyöngéd figyelmeztetést, hogy sietve távozott a pályáról, ahol hiába várták az újra hadrendbe állt csapatok.”

9. rész: Mucsai futballkirándulások

"A közönség közül kiugrik egy úr, s revolvert rántva, lelövéssel fenyegeti a bírót. Egy elfogult kállói nénike pedig az esernyő nyelével szurkált feléje.”

10. rész: A kisvárdai pokol

"Vérszemet kapott a mintegy ezer főnyi közönség s felrohant a pályára bottal, fokossal ütlegelni kezdte a játékosokat és a csapat kísérőit. A csendőrség kivont karddal verte szét a tömeget s csak ennek köszönhető, hogy néhány zúzott seb és betört homloknál súlyosabb szerencsétlenség nem történt."

11. rész: Pogrom? Keresztényellenes tüntetés? – Egy debreceni futballmeccs krónikája

"A diákok viselkedéséből világosan látható volt, hogy a zsidó játékosokat akarták inzultálni, azonban a verekedés áldozatai valamennyien keresztények. A rendőrségi készenlét kevésnek bizonyult a száz főnyi fokosokkal felfegyverzett csapat ellen."

12. rész: A kukoricásba kergetett futballista esete

"Polaneczky nem vette észre, hogy egy drótkerítés is van előtte s annak teljes rohammal nekiment. Az erélyesebb népítéletnek Gödölle Béla rendőr felügyelő vetett véget, aki jóformán az agyonveréstől mentette meg a hallatlanul durván játszó vasutast."

13. rész: A miniszter közbelép

"A rendőrség be fog avatkozni, amikor úgy egyes személyek, mint a nagyközönség testi épsége veszélyeztetve van, sőt, a rendőrség köteles be is tiltani a mérkőzést, ha a folytatás súlyosabb következményekkel járna.” (A budapesti rendőrfőkapitányság átirata az MLSZ-hez - 1921)

14. rész: Rendőr a pályán

"Ha a botrányok tovább folytatódnak, úgy külföldön nemsokára futballistáink is úgy fognak szerepelni, mint a puszták megfékezhetetlen fiai."

15. rész: A játék véget ér

"Az egyik brutális csirkefogót épp abban a pillanatban sikerült ártalmatlanná tenni, amikor nyitott bicskával akart a bírónak menni. Így sem lehetett elkerülni, hogy páran boxerrel meg ne üssék."

16. rész: Futballtilalom és konszolidáció

"Nagy súly helyezendő még arra is, különösen a kültelki pályákon, hogy a pályákat elhagyó nézőközönség azon célból, hogy a bírákat, vagy a játékosokat inzultálja, nagyobb tömegekbe ne csoportosuljon."

17. rész: Határtalan erőszak

"Vasváry koponyatörést szenvedve azonnal holtan terült el a mérkőzés színhelyén. Bartolf annyira szívére vette az általa előidézett szerencsétlenséget, hogy a hétfői napon lakásán revolverrel főbelőtte magát.”

18. rész: Déli anziksz

„Nem mondunk új dolgot, hiszen köztudomású, hogy Békéscsabán olyan a futballmérkőzések közönsége, amilyenhez fogható talán a legsötétebb Afrikában található.”

19. rész: Huligánok glaszékesztyűben

„Az addig szunnyadozó gyűlölet hirtelen lángra lobbant. Mintegy kétszáz torokból hangzott fel az »Erger-Berger« majd más antiszemita dalok következtek és végigkísérték az egész játékot.”

20. rész: A zsidó háború

„A tribünről csak annyit lehetett látni, hogy Opata nyargal ki az öltöző felé hatalmas iramban és nyomában Fischer, a VAC kapusa rohan tettrekész hangulatban. Szerencsére a nézők lefogták Fischert, úgy, hogy Opata ép bőrrel érte el az öltöző-aziliumot.."

21. rész: Boxertámadás a Keletinél

„Brenner Kukánra támadt, akinek a pályán öccsével volt néhány összeütközése és boxerrel úgy az arcába vágott, hogy Kukán összeesett."

22. rész: Pesterzsébeti huligánok

„Erzsébetfalva mindig kritikus hely volt az összes csapatokra és a bírákra nézve. Botrányfészek volt a múltban mindig, s úgy látszik, erről a nevezetességéről nem hajlandó lemondani.”

23. rész: Favágók

Lutz „barátságos jellegű kombinált meccseken is lábtörésre pályázott, ami arra vall, hogy tulajdonképpen a lábvadászat a kedvelt sportja”.

24. rész: „Lekardlapozom magukat a pályáról, ha nem megy simán a mérkőzés.” – Bajnoki forduló 1923-ban

Amikor Jeszmást (UTE) kiállították, „az MTK közönség éktelen pfujai kísérték, olyanféle gesztust csinált nyaka körül a kezével, amely csak azt jelenthette, hogy »akasszátok fel magatokat«".

25. rész: Titokzatos incidens a Hungária körúton: a Drössler-ügy

"Az MTK játékosai önkívületi állapotban levő ellenfelüket meg akarták verni s csak gyors közbelépéssel sikerült további inzultus nélkül a súlyos sérültet az MTK öltözőjéből kimenteni.”

26. rész: Véres halottak napja

"Közben oldalról is beözönlik a közönség s különösen egy hatalmas termetű ember kezdi ütlegelni a BAK-játékosokat."

27. rész: „Harcban álló páncélautóban éreztem magam” Életkép a Frangepán utcai pályáról

"A feldühödött tömeg órákig kitartott s csak negyed nyolc órakor hagyhattuk el húsz detektív és két rendőr oltalma alatt a pályát."

28. rész: Kisvárda pokla - újratöltve

"A bíró a KSE intézőjét felszólította, hogy állítsa helyre a rendet, mire anélkül, hogy megkísérelte volna, kijelentette, hogy ő nem tud és nem hajlandó rendet csinálni."

29. rész: Szeiff Aladár nehéz napja

"A rendőrellenőr eltávozta után még sokáig maradtak Szeiff bíró kollégái a lakásán s megfigyelhették, hogy töb­ben még órák múlva is a kapu előtt ólálkodnak, nem egy közülük a lépcsőházba, sőt a lakás ajtajáig is elmerészkedett."

30. rész: A botrányba fulladt döntő

"„Innen élve nem megy ki - ráemelte kezét. Társai azonban félretolták, de már a következő pillanatban oldalról öklével olyan erővel sújtott a bíró arcába, hogy az nyelvét és ajkait összeharapta és azonnal vérezni kezdett."

31. rész: Futballsztár rács mögött

Kertész II Vilmos a vele szemben intézkedő rendőrt először gyomron vágta, azután öklével kétszer egymásután „az orrára sújtott” úgy, hogy a rendőr „orrán, száján eleredt a vér és a pálya földjére esett”.

32. rész: A bíró, aki sosem adta fel

„Elhisszük Mészáros bírónak, hogy legjobb tudása szerint vezette a mérkőzést. De arra kérjük, higgye el nekünk, hogy ez a »legjobb tudás« egyenlő a nullával."

33. rész: A húsvéti torna botránya

„Egymásután terültek el a földön a játékosok, a bíró tudatlansága egyenrangú volt a játékosok analfabétizmusával, gyengesége pedig fordított arányban állott a játékosok tobzódó, habzó szájú brutalitásával."