Válogatott okosságok

1949. október 21-én született „A Nagylaci”, az Újpesti Dózsa és a magyar labdarúgó válogatott egykori csatára, olimpiai bajnok.

1960. október 21-én született Nagy József, a Szombathelyi Haladás egykori válogatott középpályása.

1954. október 23-án született Kuti László, egykori válogatott csatár.

Kép forrása: wikipedia.hu

Rajczi Péter volt az  utolsó az idei bajnokságban aki eddig túljárt a Diósgyőr kapusának az eszén. Immár hetedik mérkőzését nyerte meg a miskolci csapat zsinórban és mai győzelmével egy több évtizedes klubrekordot múlt felül. Legutóbb az 1956-57-es bajnokságban fordult elő, hogy a piros-fehérek egymás után hat mérkőzést nyertek és még gólt sem kaptak.

Egy sikertelen debreceni kirándulás után, 1956 szeptember 30-án a Miskolci VSC elleni helyi derbin maradt érintetlen a Diósgyőr hálója, amelybe ezután a Gödöllő, Pereces, Spartacus, Salgótarján, illetve Nagybátony csatárai sem tudtak betalálni. Bár a győzelmi sorozat nem szakadt meg, de a hetedik meccsen a békéscsabai Vékony Károly már az első félidőben bevette Tóth kapuját. Az említett hat mérkőzést a Diósgyőr 16:0-ás gólkülönbséggel abszolválta.

A győzelmi sorozatokat tekintve egyenlőre még nincsenek veszélyben a diósgyőri rekordok. Hosszú sikerszériákból több is akad a borsodi megyeszékhelyen, a legutóbbi alig három éves. A sok évi megpróbáltatások után konszolidálódott diósgyőri csapat 2010 novemberétől egészen 2011 májusáig nem talált legyőzőre, összesen 14 mérkőzésen hagyta el zsinórban győztesen a pályát. Érdekességként megemlíthető, hogy az igen impozáns sorozatot mindkét végén egy-egy Mezőkövesd elleni vereség szegélyezte.

Csapkay Károly, 1939 és 1942 között ült s diósgyőri kispadon. Előtte  többek között a Fiorentina, Palermo, Napoli és a Pisa edzője volt. 

Tisza Tibornak és társainak azonban még ezt a rekordot is túl kell szárnyalniuk, ha a leghosszabb diósgyőri győzelmi rekordsorozatot is magukénak akarják vallani. Az 1939-40-es szezonban, a legendás Csapkay Károly vezette vasgyári csapat az egész idény során mindössze két mérkőzést vesztett, (pechükre pont a bajnok Stécé ellen) , de összesen 16 meccset nyert meg egymás után (a Fülek ellen a zöld asztalnál). 1939-ben avatták egyébként a 25000 néző befogadására alkalmas, 625000 aranypengős költséggel megépült stadiont ami a nagyerdei stadionnal versengett a vidék legszebb stadionja címért. És semmi sem mutatja jobban, hogy a főváros vidék ellentétnek milyen gazdag történelme van mint az, hogy pestiek szerint a diósgyőri stadiont csak diósgyőri nagypályának szabadott volna hívni.  

Vajon ki állítja meg a Diósgyőrt?

Az OTP Bank Liga – avagy a konvencionálisabb fodballszurkolók nyelvezetében NB1 – 11. fordulójában Újpest-Rába ETO, illetve Honvéd-Pécs mérkőzéseket is lejátszanak majd. Gazdag történelmi hátterük miatt ezt a két találkozót tartottuk érdemesnek beharangozni a történelem tükrében.

Nincs is szebb dolog annál, mint amikor az eddig közös tálból cseresznyézők a nagy nyilvánosság előtt hirtelen egymás szemébe kezdik köpködni a magokat. Az elmúlt hét napban megmondta már a magáét elnök, politikus, aktív és volt játékos, sportvezető, újságíró és edző is. Örvendetes, hogy a több évtizedes agónia ellenére igazán csak most nyílt ki mindenkinek a szája, és csak most érezte úgy, hogy kevéssé cizellált véleményeket is lehet alkotni a magyar labdarúgásról. Persze az is kiderült: nem lámpások ők, hogy a kivezető utat mutassák, ezért inkább személyeskednek, egymásra mutogatnak és hirtelen nagyon-nagyon bátrak és szókimondóak lesznek. Ezek a Deákné vásznai most úgy gondolják, a vergődő béna rugdosása rendkívül hálás téma jelenleg, az olcsó népszerűség pedig ugye eleve sosem jöhet rosszkor. Pláne akkor, amikor a magyar futball néhány legújabbkori sírásója is aktív szereplője és érdekeltje a már most is gusztustalan módon dübörgő választási kampánynak.

Egy csapat két védőjátékosa az ellenfél támadását úgy állítja meg, hogy összeverekszenek. Mi a helyes bírói ítélet?

A "Kistökösök" (a szerző nem tartozik közéjük) gyermekfoci klubját 2001-ben lelkes szülők és gyermekbarát felnőttek álmodták meg egy hazai rendezésű torna alkalmával. A szervezést áldozatkész anyukák és apukák vállalták, akik tevékenyen részt vettek a rendezvények lebonyolításában, és ezzel megalapozták a focisuli jövőjét. Az egyesület 2003. április 10-én "KISTÖKÖS" Gyermekfoci Club Egyesület néven került bejegyzésre a cégbíróságon. "Kistökös" az egyesület névadója, a híres nagydobosi sütőtök némi áthallással (némi áthallás? Nyerítek).

– Majom egy, majom egy, itt Houston, jelentést kérek a mai feladatokról!
– Houston, itt majom egy. A színes gombokat sorban végignyomkodtam, minden rendben zajlott.
– Asztronauta egy, asztronauta egy, itt Houston, jelentést kérek a mai feladatokról!
– Houston, itt asztronauta egy. Majmot rendben megetettem, gombokhoz nem nyúlkálok.

Igen, a vicc szakállas, mindenki ismeri. Illetve hát...majdnem mindenki.

Az történt ugyanis, hogy amíg a mi aranylábúink Andorrát tanították móresre, addig Anglia egy hajtós, színvonalas meccset játszott a lengyelek ellen a Wembley-ben tudván, csak a győzelem elég a csoportelsőséghez. (Kis kitérő ezen a ponton: a lengyeleknek hivatalosan 18.000 jegyet adtak el, de az angolok minden labdaérintését olyan füttykoncert kísérte, hogy nem tévedünk sokat, ha azt mondjuk, legalább még egyszer ennyien vettek jegyet a hazai szektorokba. Mindezek ellenére a vendégek hoztak egy hatalmas zászlót is, ami a Brit Királyi Légierőben a második világháború alatt szolgáló lengyel pilótákról emlékezett meg.)

Na de térjünk vissza történetünk fősodrához: már az első félidőben látszott, hogy az angolok egyik legveszélyesebb támadója a jobbszélső Andros Townsend, aki hihetetlen sebességével könnyedén verte a lengyel védőket. Roy Hodgson edző ezért félidőben arra bíztatta a Townsend mögött játszó Chris Smallingot, hogy "etesse csak továbbra is a majmot".

És a történetnek itt vége is lett volna, csakhogy Andros Townsend történetesen fekete. Na jó, középbarna. Az is kicsit fura, hogy az egész kiszivárgott valahogy az amúgy rasszista felhangoktól egyáltalán nem mentes (és nem mellesleg, a Hodgson ellen aktívan kampányoló) Sun szennylaphoz. Ők természetesen nem ismerték a viccet – hogy is ismerhették volna, hiszen mindössze kb. negyven-ötven éve foroghat közszájon – és rasszizmussal vádolták Hodgsont.

Hogy a vád mennyire abszurd és mondvacsinált, az még anélkül is belátható, hogy az ember egyáltalán tudná, kicsoda-micsoda Roy Hodgson: egy világlátott, sok nyelvet beszélő vérbeli angol úriember egy letűnt korból, aki szinte kínosan ügyel arra, hogy soha senkit semmivel ne bántson meg. Ennek megfelelően egyből bocsánatot is kért, mind a játékostól, mind bárki mástól, akit esetleg felzaklattak a szavai.

Roy Hodgson: a jóságos bagoly külső jóságos bagoly belsőt takar

Az, hogy Townsend szintén rögtön jelezte nyilvánosan, hogy nem is érti, min kellett volna megsértődnie, nem meglepő, mint ahogy az sem, hogy több csapattársa szintén megdöbbenésének adott hangot, hogy egyáltalán ez ügy lehet. A futballszövetség egyből vizsgálatot indított, majd mivel valójában senki nem emelt panaszt semmi miatt, pár órán belül le is zárta az ügyet, amit a Kick It Out nevű rasszizmus-ellenes szervezet üdvözölt, és megerősítették, hogy ők sem látják értelmét a hacacárénak.

Egyetlen szervezet vélte és véli még mindig úgy, hogy Hodgson hibázott, amikor "olyan szavakat használt, amik nem valók multikulturális munkakörnyezetbe": régi jó barátaink, a FARE, nekik és az eseten csámcsogni mindig kapható bulvármédiának köszönhetően még két nappal a győztes selejtező, az öröm és megkönnyebbülés pillanatai után sem arról folyik a diskurzus, ami a pályán történt.

Félreértések elkerülése végett: a fenti történettel nem azt szeretnénk állítani, hogy a rasszizmus okés dolog lenne. Nem, egyáltalán nem az. És igen, Nyugaton sem oldották meg. Angliában ugyanúgy probléma a rasszizmus, mint ahogy a bevándorlás és a bevándorlók gettósodása, önkéntes vagy kényszerű szegregációja. De amit a FARE csinál, az nem csak értelmetlen és haszontalan, hanem egyenesen káros.

És a legszebb az egészben, hogy ezt végre nem csak mi mondjuk, hanem Stan Collymore, aki egykoron színesbőrű focistaként, manapság meg médiamunkásként számtalan valódi rasszista támadás szenvedő alanya volt, aki rámutat arra, hogy az ilyen kicsinyes kapálózás aláaknázza mindazt a munkát, amit a rasszizmus ellen valóban küzdő aktivisták végeznek, mert mindannyiukat kicsinyes, polkorrekt mániákusnak állítja be.

Pedig a legtöbben nem azok.

1956. október 17-én született Nagy Antal, a Bp. Honvéd és a válogatott egykori védője.

Teljesen rendhagyó módon avval kell kezdenem, hogy ilyet még nem pipáltunk! Emlékszik még valaki mi volt az előző fordulóban a tippelők eredménye? Négyes holtverseny, 46 pont járt minden elsőnek. És? Hát basszus az, hogy megint ugyanez van! Négyes holtverseny, mindenki 46 ponttal ott. Ilyen létezik? Ha ezt Darwin úr elovassa bepörög, az tuti! Na mindegy. Gratulálunk bilon21, Mundr, Zigi, JayDaMasta! Egyébként meg olyan remek meccsek várnak ránk mint Videoton-Felcsút! Ugye? Hajtás után tippek, eredmények ésatöbbi!