1948. június 14-én született Rothermel Ádám, a Tatabányai Bányász és az Újpesti Dózsa egykori válogatott kapusa.
Rothermel tizenhat évesen lett a Fővárosi Autóbusz SE (a BKV Előre elődje) igazolt labdarúgója. Két évvel később, már stabil kezdőkapusként, mikor csapata az NB I/B-be feljutott, nem követte csapatát, hanem elfogadta a Tatabányai Bányász invitálását.
A Tatabánya 1967-es csapatképén, az álló sorban balról a negyedik
Hat idényt töltött el Tatabányán, 96 bajnoki találkozón lépett pályára, 1972-ben tagja volt a Magyar Kupa (MNK) döntős csapatnak.
Egy szép mozdulata utolsó tatabányai évében
1974-ben igazolt az Újpesti Dózsába.
A legendás 8:3-as mérkőzésen
Hét szezont játszott Újpesten, ezidő alatt 112 elsőosztályú mérkőzésen szerepelt.
Az 1974-es bajnokcsapatban az álló sor balszélén
A Dózsával háromszoros magyar bajnok, kétszeres bajnoki ezüstérmes és egyszeres Magyar Kupa (MNK) győztes, illetve bajnoki bronzérmes volt.
Féltérden - az egész csapattal együtt - a rossz emlékű bilbaói mérkőzésen 1976 szeptemberében
1982-ben a Salgótarjáni BTC-hez igazolt, ahol 7 bajnoki találkozón szerepelt, majd a Soroksári VOSE-ban fejezte be pályafutását.
Rothermel Ádám már nevelőegyesületéből bekerült a korosztályos válogatottba. 1970 és 1976 között az A-válogatott címeres mezét 13 alkalommal húzhatta magára.
Címeres mezben
1972-ben, Münchenben, olimpiai ezüstérmet szerzett.
Pályafutása befejeztével rendőrtisztként dolgozott nyugállományba vonulásáig.
Rothermel Ádám (jobbra) manapság, régi játszótársak (Sarlós András és Dunai Ede) között
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ajánlott bejegyzések: