Válogatott okosságok

Amikor a 2007/2008-as szezonban az akkor még Alba Volán SC néven szereplő fehérvári jégkorongcsapat a magyar bajnokságot kinőve a klasszisokkal erősebb osztrák pontvadászatban indult, sokan csak legyintettek egyet, hogy most akkor megvan az új pofozógép. Az első idény valóban nem sikerült a legfényesebbre (36 meccsből mindössze 5 győzelem, 4 hosszabbításban és 27 rendes játékidőben elszenvedett vereség, 24 pontos lemaradás az utolsó előttitől), de a következő kiírásban már a fehérváriak mögött is végzett csapat, és a rájátszás ezúttal „csak” 11 pontnyi távolságban volt. Ezután 70 év elteltével a „sapporói csoda” után ismét az „A” csoportos világbajnokságon szerepelhetett a gyakorlatilag a Volánra épülő válogatottunk (ifj. Ocskay Gábor sajnos már nem lehetett velük…), majd a következő EBEL-ben végre a rájátszás ízét is megtapasztalhatták a fiúk. Ekkor sokan bíztunk abban, hogy a hazai jégkorongsport töretlen fejlődésének semmi sem állhat az útjában (egyre több és több kissrác érdeklődik majd a sportág iránt), és abban is hittünk, hogy a világelitben való szereplés nem csak egyszeri kirándulás volt. Sajnos úgy tűnik, hogy tévedtünk…

Izrael rendezi a 2013-as U21 Európa-bajnokságot. Hogy kinek az ötlete volt a kontinensviadalt Izraelnek adni, arról csak találgatni tudok, de mivel a magyar ligaválogatott biztonsági okokból lemondott decemberi egyiptomi túrája után a magyar listavezető Győr januárban Egyiptomban túrázik (friss hír: elvesztek a csomagjaik), úgy gondolom, a fociban nem divat a más kárán tanulni. Egyébként mi magyarázhatná azt, hogy egy olyan övezetben tartanak egy labdarúgótornát, ahová évek óta félnek elutazni az európai csapatok. Izraelnek 2011-ben ítélték oda az Európa-bajnokságot: a 2009-es 570 palesztin rakétatámadás után 2010-ben mindössze 150 rakétatámadás érte Izraelt, ez mindenképpen pozitívan befolyásolta a döntéshozókat. Aztán 2012-ben az Atletico Bilbao már repülőgépre sem mert szállni (a novemberi izraeli katonai akció a Gázai övezetben 175 emberéletet követelt, és zavargások kezdődtek), a magyar légiósok pedig (akik egyébként ma sem félnek jobban egy iráni vagy szíriai kiruccanástól mint egy Felix Magath edzéstől) hazajöttek a Szentföldről.

A mi U21 fiataljainkért persze hála istennek nem kell izgulni, Róth Antal szakavatott keze gondoskodott arról, hogy a mi U21-es csapatunknak (Gulácsi – Sváb, Fiola, Kálnoki-Kis, Kádár T. – Gosztonyi, Bódi (Balázs B., 87.), Szolnoki, Simon Á. – Futács (Tischler, a szünetben), Kovács I.) semmi baja ne essék Izraelben (vagy egyáltalán bárhol, ahol olyan focitornát rendeznek, amire selejtezni kell). A derék Róth, fiatalkorom egyik bálványa, több mint tíz éve csiszolja edzői tudását a magyar ifjúsági válogatottak körül, és keze alatt még csak hatszor maradt le a csapat a továbbjutásról.Ne írjuk azonban le a Róth-csapatot, az akadémiák hamarosan ontani fogják a tehetségeket és a tegnapi Csákvár feletti győzelemre biztosan sokan felkapják a fejüket (Az aranycsapat bűvöletében élőknek: Csákvár lakossága 5000 fő, stadionjukat 1000 tomboló néző előtt nyitották meg a Tatabánya ellen egy 8:3-ra elvesztett meccsen 1983-ban, és azóta is többször volt már 500 néző a meccseiken).

Az izraeli csapat a hazai csapatokat szokásos és hihetetlen módon segítő szerencse támogatásával a könnyebbik csoportba került (Izrael, Anglia, Norvégia, Olaszország) és elkerülte a spanyol, holland, orosz, német halálcsoportot. Persze az első csoport se lenne könnyű, ha nem ott szerepelne Izrael.

Az Európa-bajnokság tiszteletére a legnagyobb izraeli, az eddig 20000 nézős jeruzsálemi stadion (Jeruzsálem lakossága 800 ezer, Debrecené nem éri el 208 ezret) befogadóképességét 30 ezerre növelik. Az azonban, hogy élvezheti-e Izrael a hazai pálya előnyeit, kérdésessé vált.

Izrael iszlám dzsihastának nyilvánította Mahmoud Sarsak palesztin válogatott labdarúgót, akit vádak nélkül börtönbe vetettek. Kiszabadításáért demonstrációkat kezdtek és azt kérték az UEFA-tól, hogy a palesztinok ellen elkövetett atrocitások miatt vegye el Izraeltől az U21-es tornát. A peticióhoz sok híres ember, például Eric Cantona és Frederic Kanoute is csatlakozott, és az izraeli válogatott vendégszereplését tiltakozások kísérték. Izrael női csapata 2012 nyarán Skócia ellen játszott (8:0-ra nyertek a skót csajok) Európa-bajnoki selejtezőt. A 800 néző között 200-an tüntettek a palesztinok mellett (az UEFA tudott a szervezett tüntetésről) és az izraeliek minden labdaérintését kifütyülték. Videó erről itt. Pár nappal később a Wales elleni selejtezőn (itt csak ötöt kaptak) megismétlődött a tüntetés.

                        Tiltakozás női focimeccsen

Platini először 2012 júniusában kapott levelet a palesztin futballszövetség elnökétől, aki a palesztin labdarúgók emberi jogainak és életének (2012. november 19-én Izrael bombázta a gázavárosi Palesztina-stadiont) védelmét és ennek hiányában az U21-es torna elvételét kérte. Platini válaszában azt írta, hogy az UEFA nem tarthatja felelősnek az Izraeli Labdarúgó Szövetséget az izraeli politikai helyzetért és jogi eljárásokért.

                                 Plaitinihez is bejutottak.

A torna ellen demonstrálók nem adták fel. Idén január 25-én elfoglalták az UEFA központját és végül Platinit is arra kényszerítették, hogy tárgyaljon velük. Videó itt. Azzal vádolták az UEFA-t, hogy háborús bűnök elkövetését és az izraeli rasszizmust támogatja. Platini most már sokkal kevésbé volt biztos abban, hogy valóban megtartható az U21-es torna Izraelben. A palesztin petíciót egyre többen támogatják, köztük Eden Hazard (Chelsea), Abou Diaby (Arsenal) és Jeremy Menez (PSG).

Vasas

A Vasas leigazolta a volt Fradi csatárt, Igor Pisanjukot. A sajtótékoztatóról készült hivatalos oldalon is megjelent fotó azonban mosolyt csalt az arcunkra. Tekintsék meg önök is, íme!

Hát nem vérprofi? A játékos kezében egy mez, egy noname kínai márka, állítólag az ügyvezető saját cége. A mezen természetesen egy szponzor sincs. Igazolások bemutatásakor jobb helyeken legalább egy paravánt a háttérbe tesznek, ahol a szponzorok, de legalább a helyi önkormányzat címere fenn van. Itt egy szakadt rolót láthatunk a háttérben. Az előtérben egy száz forintos toll, amivel ezt a nagyfokú szerződést aláírták. Külön szép a jobb oldalon látható ócska álló ventilátor. Mindezt télen. Az egy dolog, hogy nincs légkondicionáló egy ilyen "nagy múltú" klub irodájában, de hogy télire még csak egy pince sincs ahová levihették volna szegény levegőpörgetőt, az elég béna. Remekül elkapott pillanat, ahogy a bal oldali úriember belekapaszkodik a mez ujjába, ezt a jobb oldalon látható fiatalember rosszul csinálja sajnos, így a kép nem felel meg az aranymetszés szabályainak. Ennél mindenféleképpen méltóbbat érdemel a Vasas, ezért ingyen és bérmentve a Vasas rendelkezésére bocsátjuk a kicsit átszerkesztett fotónkat.



Hát nem sokkal jobb, mondják meg! Sajnos, miközben a háttérben álló kulturális egységet akartuk felújítani virtuálisan, a képszerkesztő egy hibaüzenetet dobott fel, miszerint: "Kálmán bácsi az épületben iszik. Biztos, hogy lebontja?" Hiába nyomtuk az Igen, hogyne gombot, a program mégse csinált semmit. A hibát jeleztük az Adobe felé. Mindenesetre legalább van magyarázat arra, hogy Kálmán bácsi miért nem látható a képen.

A naponta megjelenő sportnyomtatvány internetes kiadása ma reggel is kiemelt hírként foglalkozik a „Lanzafame-üggyel”. Az iromány szerzői láthatóan gyermeki örömmel vetették bele magukat a témába, és a jelek szerint egy roppant igényes bulvárújság szintjére kerülve (emelkedve?) naponta szándékoznak az újabb és újabb információkat belecsepegtetni a köztudatba. Szinte már kívánom, hogy a közeljövőben a volt óvónénit és az egykori torinói szomszédasszonyt is megszólaltassák, akik majd egyöntetűen csodálkozásuknak adnak hangot, hogy „Én nem is értem ezt az egészet, ez a Davide mindig olyan kis csendes, szófogadó kisfiú volt, aki mindenkinek hangosan köszönt előre.”

A "hátha ebből is rovat lesz egyszer" rovat égisze alatt tekintettem meg ma délután a címben jelzett összecsapást; úgy éreztem, jó lenne tudni, hogy valójában hogy teljesítenek válogatott vagy potenciálisan válogatott játékosaink. Egyúttal remek lehetőség is ez arra, hogy minél több sportkommentátori klisét elpufogtassak. És ha már  egyet fizet, kettőt kap akció volt Gelsenkirchenben, hát belecsaptam a lecsóba.

Újabb rasszista nézőtéri megmozdulásokról érkezett hír. Ezúttal a labdarúgó-szövetség felemás döntést hozott: a klub nem kényszerül zárt kapuk mögé, de a szurkolói kemény mag szektorát öt mérkőzésre bezáratják, és pénzbüntetést is kell fizetniük. Az eset pikantériája, hogy a szurkolók ezúttal a saját klubjuk mohamedán játékosai ellen léptek fel. 

Mikor Juhász Roland, Nemanja Nikolic és a többi magyar focista átigazolási hercehurcájáról hallunk, eszünkbe jut több régi történet. Ime az első:

2001-et írunk. Két évet töltött Dunaújvárosban Rabóczki Balázs. A tehetséges futballkapus a nyártól  Olaszországban vagy Spanyolországban folytatja pályafutását. Az érdeklődők négy meccsen  nézték meg, és valamennyi alkalommal jól ment neki a védés. Ha valamiért mégsem sikerülne a  külföldi szerződés, akkor is otthagyja a Dunaferrt. Azt mondják, mindenképpen menni akar Dunaújvárosból. És leginkább az Újpesttel hozzák hírbe. Mi az igazság? 

–Valóban menni akarok, mert ez már nem az a csapat, amellyel sikereket értünk el. Más a hangulat, kevesebb a késztetés. Nagyobb célok motiválnak. 

Események napról napra

Távozik a Dunaferr egyik alapembere, Rabóczki Balázs. A kapusnak a klub vezetői újabb szerződést kínáltak, de ő mindenáron külföldön akarja folytatni a pályafutását. „Érzésem szerint itt az ideje, hogy külföldi csapathoz szerződjek – mondta döntésének hátteréről Rabóczki. – Magyar ajánlataimat sorra visszautasítottam, külföldről pedig egyelőre nincs konkrétum. Érdeklődnek Olaszországból, Németországból, Hollandiából és Törökországból is, és a menedzserem, Gunnar Grynner azon dolgozik, hogy a lehető legjobb megoldást találja meg.” (június 26.) 

„Az a legvalószínűbb, hogy Bariba kerülök, bár még nem írtam alá a szerződést – mondta Rabóczki. – Várhatóan a hét végén utazom ki orvosi vizsgálatra, és ha megfelelek, komoly esélyem van az Olaszországba költözésre.” (...) Mivel Rabóczki mostanság a Bari ajánlatával kel és fekszik, a másik két lehetőség kissé háttérbe szorult. Olyannyira, hogy már csak a mönchengladbachi kiruccanásra akad némi sansz, ellenben a salzburgi szerződés aligha jön össze. (július 19.) 

„Eredetileg úgy volt, hogy a hét végén kiutazom Olaszországba, azonban Bariban egyelőre csak a juniorok tréningeznek. Az első keret augusztus elsején kezdi a felkészülést, én pedig úgy gondoltam, egy magyar labdarúgónak is lehet annyi respektje, hogy nem a tartalékokhoz csatlakozik. (...) A svéd menedzserem, Gunnar Grynner biztat, abba már beleéltem magamat, hogy külföldön folytatom a pályafutásomat. (...) Kapusedzőmnek, Pálinkás Andrásnak köszönhetően jó fizikai állapotban vagyok; az biztos, hogy ő sohasem a magyar bajnokságra nevelt, hanem a légiós életre. (...) Ki szeretném várni a szakmailag legmegfelelőbb megoldást.” (július 24.) 

Rabóczki abban maradt menedzserével, Gunnar Grynnerrel, hogy amíg véglegesen el nem dől a sorsa, addig a svéd játékosközvetítő nyilatkozik helyette. Kérdés: „Eddig úgy tudtuk, hogy Rabóczki Balázs a Bari első edzésén jelenik meg.” Válasz: „A helyzet az, hogy Balázs a héten a Salzburg tréningjeit látogatja – válaszolta Gunnar Grynner. – Kérdés: „Mikorra várható, hogy Rabóczki elkötelezi magát valamelyik klubhoz? Válasz: „Véleményem szerint a jövő hét közepére.” (július 31.) 

„Mondhatom, befogadtak a Salzburg profijai. A szerződésem november harmincadikáig szól, de amennyiben a klub vezetői elégedettek lesznek velem, két és fél évvel hosszabb lesz a megállapodás. Köszönettel tartozom a menedzseremnek, Gunnar Grynnernek, aki elmondta, amennyiben az ősz végén mégsem hoszszabbítom meg a szerződésem, máris több klub érdeklődik irántam.” (augusztus 12.) 

Amióta nem újította meg szerződését Dunaújvárosban, meglehetősen nehéz napok járnak Rabóczki Balázsra. A kapus menedzsere folyamatosan próbál csapatot szerezni valamelyik nyugat-európai országban, egyelőre eredménytelenül. A Salzburg vezetői azt tervezték, hogy Sáfár felépülése idejére Rabóczkira bízzák a kapu őrzését, hétfőn azonban jött a hír, hogy mégsem lesz semmi az üzletből, Rabóczkiról lemondtak. (augusztus 28.) 

A Salzburgnál pórul járt, és szerződés híján csapat nélkül maradt Rabóczki Balázs szerdán azt mondta: ő visszatérne Dunaújvárosba, és mivel szerződése a Dunaferrhez köti, erre elvben adott a lehetősége. „Néhány hónapja is nagyon sajnáltuk, hogy Balázs nem a szakemberekre hallgatott, hanem a menedzsereire... Jót tenne neki, ha visszakerülne a szakmába" - fogalmazott diplomatikusan az ügy kapcsán Egervári Sándor, de arról, hogy a Dunaferr tárt karokkal várná-e a kapust, nem kívánt nyilatkozni. (augusztus 30.) 

Miután a múlt hétfőn eldőlt, hogy Rabóczki Balázs mégsem folytathatja ígéretesen induló pályafutását az osztrák Salzburg játékosaként, a futballista svéd menedzsere úgy nyilatkozott, gond egy szál se, meglátjuk, egy-két héten belül talál csapatot ügyfelének. És tessék, szavát betartotta: hétfő délután Rabóczki aláírta azt a megállapodást, melynek értelmében 2004 nyaráig elkötelezte magát a Dunaferrhez. (szeptember 4.) 

Courtney Lenz, a Baltimore Ravens cheerleader-e egy kilós súlyfeleslege miatt nem szerepelhet a Superbowl-on.   Több képet is feltettünk, hogy szakértő olvasóink minden szemszögből meggyőződhessenek a csapat vezetőinek döntésének helyességéről. Aki nem ért egyet a döntéssel az az alábbi linken tiltakozhat:

http://www.gopetition.com/petitions/we-want-baltimore-raven-s-cheerleader-courtney-l-to-at.html

Remélem Kardos Józsi és Bácsi Sanyi tanul az esetből. 

Lezárult a januári átigazolási időszak, az angol élvonal csapatai megtisztították kereteiket a nem odavalóktól, vagy éppen erősítettek igényeik szerint, volt már izgalmasabb téli adok-veszek, de azért van szemezgetni való bőven.

Manchesterben minden rendben

A tabella alapján egyértelműen a két manchesteri csapat kívánkozik az élre. A Robin van Persie vezérelte United 24 kör után 7 pontos előny birtokában várja a folytatást, tavaly óta persze jól tudják Sir Alexék, hogy ez sem jelent életbiztosítást. Ennek ellenére a jelenlegi keretet megfelelőnek találták a célok eléréséhez, egyedül a friss angol válogatott Wilfried Zahát vették meg 10 millió fontért a Crystal Palace-tól, de gyorsan vissza is küldték a másodosztály feltörekvő csapatához még egy fél évre, bár amilyen formában vannak a MU jelenlegi szélsői, akár már most is megérne egy próbát.

A City-nél szintén mély a keret, olyannyira, hogy a kevés játéklehetőséghez jutó Mario Balotelli majd’ 18 millió angol fontért haza is tért Milánóba. Viszont nem az Interhez, hanem az AC Milanhoz, a szurkolók majd valahogy túllépnek ezen, Balotelli lelkivilága miatt viszont nem kell aggódni.

Ismerve a másodosztályú pontvadászatot el lehet képzelni, hogy milyen magas színvonalú a versengés egy osztállyal lentebb. Ráadásul ez az osztály valamennyi közül a legmostohább sorsú, hiszen  amíg a megye 1-et mindig fel lehet tölteni (max annyival kevesebben vannak megyei másod és harmadosztályban), a másodosztály ideig-óráig elvegetált az NB1-es csapatok tarcsijával, addig az NB3 hobbinak túl drága, presztízsnek túl kevés. A Tisza-csoportban úgy tudtak 13 csapatot összeszedni,hogy abból az egyik a DVTK II – egy szerzett ponttal tökutolsók. Ezt a bajnokságot mindenkinek látnia kell!