Sportolni mindig jó. A mozgás öröm. Ép testben ép lélek! Ezekkel alighanem egyikünk sem tudna vitatkozni. Szerencsére manapság a testmozgásnak már számtalan fajtájából válogathatunk, ki-ki találhat magának valót érdeklődés, kényelmi szempontok, vagy éppen vérmérséklet szerint.
A küzdősportokkal viszonylag kevesen ismerkednek meg a húszas éveik második felében, pláne kevesen folytatják egy hosszabb kihagyás után 35 fölött, mérsékelten rugalmas munkahely és család mellett.
Van-e értelme pofonokat adni és kapni akkor, amikor reggel ébreszteni kell kisiskolás és bölcsődés gyermekeinket – ráadásul amikor kittettük őket az iskola/ovi kapujában, vár ránk néhány meeting és interjú? Milyen szintre lehet így eljutni egyáltalán? Mi a célja az edzések látogatásának, és mit adhat nekünk a thai-box a hétköznapokban?
Szerkesztőtársunk egyszer már írt a thai-boxhoz fűződő kapcsolatáról egy muay-thai szeminárium kapcsán. Lássuk, milyen válaszokat adna a felmerülő kérdésekre – ezzel át is adnánk a szót neki.
Ebben a jó két éves írásban egyszer már leszögeztem, most is gyorsan szeretném nyomatékosítani: ez az írás, vagyis ez a sorozat nem azokról és azoknak szól, akik heti négy-öt alkalommal járnak edzésre, és később versenyeken méretik meg magukat. Hanem sokkal inkább azoknak, akik erről önhibájukból vagy önhibájukon kívül lemaradtak, de lelkes amatőrként szívesen lemennek kesztyűzni, amikor van rá lehetőségük. Mert szeretnének mozogni, érdekli őket a muay-thai filozófiája, szeretik feszegetni saját határaikat, vagy kritikus helyzetekben szeretnék megvédeni magukat.
Vagy még inkább azoknak szeretnék kedvet csinálni, akik még nem mentek le, de már régóta kacérkodnak a gondolattal, és magukban el-elmormolják, hogy „csinálni kéne már valamit...”
Először szeretném elmesélni, hogy miért pont a thai-boxra esett a választásom a számtalan egyéb, lényegesen kevésbé veszélyesnek tűnő sport közül. A következő részben arról fogok írni, hogyan tudom összeegyeztetni hétköznapjaimat a hobbimmal és hogyan igyekszem megbirkózni az időhiánnyal. Végül pedig céljaimról és motivációimról vetek képernyőre pár gondolatot – majd a későbbiekben rátérhetünk a valódi edzésekre.
Nem csak fiataloknak!