Válogatott okosságok

Az elmúlt hétvégén klubtörténelmet írtunk, miután az akadémia fennállása óta a végeredmények szempontjából az eddigi legsikeresebb fordulót tudhatjuk magunk mögött. NB I-es, NB II-es, valamint összes akadémista (az „előakadémista” U-15-ösöket is beleértve) csapatunk is begyűjtötte a maga három pontját, ráadásul ezúttal egyik legyőzött ellenfél sem tartozik a „futottak még” kategóriába. A határtalan örömködés kék egére azonban végül bekúszott két sötétebb felhő, így a szánk íze most már nem csak az esetlegesen elfogyasztott söröktől keserűbb.

Szombaton délelőtt három MFA-alakulatunk is Újpesten vendégeskedett. Az U-19 3-1-re, az U-17 3-0-ra, az U-15 pedig 1-0-ra nyert, utóbbiak most egy nem annyira nyögvenyelősnek nevezhető 101-11-es gólkülönbséggel vezetik a tabellát. (Persze könnyű azoknak a 15 éves gyerekeknek, akiket az elmúlt fél évben csak UEFA pro-licenszes edzők irányítanak, hiszen Szalai László után most Pári Sándor halmoz sikert sikerre a csapattal, elég csak a Nike Kupa országos döntőjében elért első helyezésre gondolnunk.)

Szombaton délelőtt a Bozsik Stadionban is nagyüzem volt, miután egyszerre két pályán is zajlottak a küzdelmek: U-18-asaink 5-0-ra, U-16-osaink pedig 4-2-re verték a Kecskemétet, eloszlatva ezzel azt a kényszerképzetünket, hogy kispesti mezben képtelenség legyőzni a Hírös Város akármelyik csapatát.

Akadémistáink közül jelenleg mindannyian a dobogón tartózkodnak, és ezen az állapoton az elmaradt meccsek pótlása sem változtathat. Engem pedig valami miatt mindig külön boldogsággal tölt el az a tudat, amikor a tabellákat böngészve azt látom, hogy a felcsútiak hozzánk képest még a kanyarban sincsenek. De a Kanyarról majd kicsit később.

Szombaton délután NB II-es fiataljaink a Ferencváros II csapatát látogatták meg a csepeli albérletükben, és szerencsére elég csúnya birtokháborítást követtünk el. A cseréket is beleértve nálunk csak kispesti nevelés játszott, és Debreceni fejes-, Bobál klasszis- és Varga Máté brutális góljával rendesen utat mutattunk Lipcseiéknek. Ráadásul 2-0-nál a hátralévő fél órára még emberhátrányba is kerültünk, de végül ez sem lehetett akadálya annak, hogy a zöld-fehérekkel elolvastassuk a Szigeti veszedelmet.

Tegnap este az első csapat lemásolta ugyanezt a forgatókönyvet, miután Lanzafame okos, Martinez higgadt és Martinez bődületes góljával 3-0-val jöhettünk haza Pécsről, az utolsó bő harminc percet szintén tíz emberrel lejátszva. A magabiztos győzelemhez persze az is kellett, hogy 1-0-nál Szabi megint kivarázsoljon egy tizenegyest.

Szerintem egyébként ezen a meccsen is sporttörténelmet írtunk, mivel azért az sem annyira szokványos, hogy a tizenegyest kapott csapatból összesen két sárga, és egy piros lapot gyűjtsenek be a játékosok, úgy, hogy közben sem az ellenfélhez, sem pedig a játékvezetőhöz sincs egyetlen rossz szavuk vagy szabálytalan mozdulatuk sem.  Solymosi spori egy darabig türelmesen figyelte az eseményeket, majd végül úgy tett igazságot, hogy Davidét bezavarta a meleg víz alá, így aztán az egyedül maradt Martinez már magabiztosan értékesíthette a büntetőt. A meccs után Kemenes Szabi megint bebizonyította, hogy miért van nála a legjobb helyen a csapatkapitányi karszalag: a szokatlan affért annyival elintézte, hogy „Ez egy jó dolog, hogy nálunk mindenki gólt akar rúgni, ilyenkor legszívesebben én is előrerohannék büntetőt lőni!”, majd Fazekas Erzsikét szóhoz sem hagyta jutni, hanem inkább azon poénkodott, hogy így már végre több tizit védett idén, mint Lovric, a szerzett góljaik száma pedig teljesen azonos. Hatalmas arc az ember, kár is lenne tagadnunk!

Marco ezután megpróbálta elvinni a balhét, mondván, hogy ő hibázott a legnagyobbat, mivel a meccs előtt senkit sem jelölt ki a tizenegyes(ek) végrehajtására. Ha ez igaz, akkor a Maestro precizitását ismerve ez azért eléggé meglepő történet, pláne azok után, hogy a két kiskakas egyszer már a Debrecen ellen is eljátszotta ugyanezt a közjátékot. Ha viszont nem igaz, akkor pedig le a kalappal Gábor Gábor emberi nagysága előtt, amiért ilyen szinten kiáll a játékosai mellett. (Supka például nálam ebből a szempontból sem érhet a nyomába. Amikor annak idején a Kaposvár ellen az istenért sem tudtunk még büntetőből sem betalálni, Tchamit örültünk hogy nem pofozta fel azonnal, miután a megbeszéltekkel ellentétben egyszer ő állt oda a mészfolt mögé.)

Mindegy, szerencsére túl nagy probléma nem lett a hülyéskedésből. Lanzának most legalább lesz ideje gondolkodni (a tegnapi első sárgája miatt a Pápa ellen amúgy sem játszhatott volna), Bobált így szépen be lehet tenni a kezdőbe, az esetet pedig jól meg lehet beszélni az öltözőben, nem kell mindent kiteregetni a tévékamerák elé.

Na szóval szombaton jön a Pápa, az audienciát pedig ezúttal szinte csak a tribün oldaláról lehet követni. Abban ugyanis valahogy nem vagyok biztos, hogy a vendégszektor majd zsúfolásig tele lesz… De ha csak egyetlen autóval is jönnek pápai szurkolók, már akkor is többen lesznek az eredményjelző mellett, mint a Kanyar létszáma. Az eddig ott szurkolókra ugyanis most majd egymeccses száműzetés vár.

A témát kiváló barátom múltkori írásában már alaposan körbejárta, és hamarosan ismét leírja majd aktuális mondanivalóját, így én ezzel a dologgal nem is foglalkoznék részletesen.

A különböző kommenteket olvasgatva nem meglepő, hogy az esettel kapcsolatban ezúttal is erőteljesen megoszlanak a vélemények. Vannak, akik klubszimpátiától függetlenül maximálisan támogatják Hemingway partizán-erőfeszítéseit, és persze olyanok is akadnak, akik finoman szólva is kígyót-baglyotbékát kiabálnak a tulajdonosra. Akik ismernek engem, azok tudják, hogy meglehetősen kikristályosodott véleményem van a kispesti helyzetről, úgyhogy most tényleg csak egyetlen rövid megjegyzést fűznék a témához:

Itt most érzésem szerint leginkább az MLSZ a hülye. Nem tudom miért (talán a románok elleni zárt kapu miatti bevételkiesés???), de most hirtelen mindenből büntetéspénzt akarnak csinálni. A lelátókra stopperórával a kezükben kifinomult hallású mószerolóembereket ültetnek. Ez persze gyökeresen ellentmond annak az ezerszer hangoztatott törekvésüknek, hogy minél több ember, pláne minél több család látogasson ki a stadionokba.  Elmondanám, hogy a családokat például nem ez tartja vissza, hiszen mondjuk az óvodában, a játszótéren, de még a gagyibbnál gagyibb tévéfilmekben is hallhat ám ennél sokkal csúnyábbakat is a gyerek. Azért még azt is hozzátenném, hogy a környezetemben éldegélő, futballmeccsekre szorgalmasan járdogáló - egyébként finom lelkű - hölgyek és asszonyok sem szoktak sírva fakadni vagy felháborodni egy-egy kósza huhogáson, vagy az ellenfél évtizedes hagyományokon alapuló baszogatásán. Persze az egyértelmű, hogy zsidózni vagy cigányozni ettől függetlenül még nagyon nem kellene. Pláne nem akkor, amikor ezzel nem feltétlenül egy bizonyos konkrét, vélt vagy valós ellenségnek okoznak anyagi kárt, hanem az egész csapatnak, és annak megítélésének erkölcsi veszteséget. Nyilván az is igaz, hogy egyeseknek néha viszont azon sem ártana elgondolkodni, hogy ezek a szurkolók a nem éppen kifinomult, kulturált és helyénvaló eszközeikkel és stílusukkal azért valós és meglévő társadalmi problémákat fogalmaznak meg.

És ha azt látjuk, hogy teszem azt a tojás volt előbb, akkor azért nem feltétlenül az a leghelyesebb magatartás, ha ezért inkább megfojtjuk a tyúkot.

Jó lenne, ha végre béke lenne Kispesten, és az ellenérdekelt felek megpróbálnának valamilyen közös nevezőre jutni, mert ez így senkinek sem használ.

Mindegy, mi most maradjunk annyiban, hogy

MINDENHOL CSAK A KISPEST!!!