Válogatott okosságok

1981. november 21-22., a hónap utolsó előtti hétvégéje

Leonyid Brezsnyev az NSZK-ban Helmut Schmidt-tel tárgyal 

Blogunk immáron öt éves történelméhez szervesen hozzánőtt a harmadosztályú pontvadászat. Amikor belekezdtünk a sorozatba, még 96 együttes tusakodott hat csoportban - Tisza, Mátra, Alföld, Dráva, Bakony és Duna. Pont akkor kapcsolódtunk be a már régóta ebben a szisztémában működő harmadosztályú hétköznapokba, amikor az MLSZ gondolt egy merészet és jelentősen átalakította a másod- és harmadosztályú bajnokságokat. Újra és újra leszögezem: szerintem jól tették. Egyértelműen érdekesebb és erősebb lett a két osztály. A hat csoportból lett három - Nyugat, Közép, Kelet.

Persze mindennek van ára. A változások árnyoldala - mint korábban oly sokszor - pontosan itt, az NB III-ban csapódott le, a profi és az amatőrligák bizonytalan határán. A pontvadászat a megyei bajnokoknak túl erős, az NB II-höz túl kevés - foglalhatnánk össze a gondokat dióhéjban. Hosszabban kifejtve pedig ebben az írásunkban szedtük össze az "elátkozott NB III" minden gondját-baját. (Egyik kedvenc posztunk a mai napig). Továbbá az NB III nyűgjeihez hozzájött a tartalék-csapatok dilemmája.

És arról se feledkezzünk meg, hogy sehol máshol nem volt ennyi csőd, megszűnés, visszalépés, néha teljesen abszurd háttér-történetekkel. A teljesség igénye nélkül, csak a legemlékezetesebbek: Tatabánya (mi szóltunk előre...), a semmiből magasra törő, Körmendre repülőutat tervező Ebes, az NB III-at megnyerő, majd az NB II-re nevezni elfelejtő, a Loki által magára hagyott Létavértes Rejtő Jenő-i haláltusája, a sokadjára is újraindított, de megint becsődölő Salgótarján (akik rövid idő alatt új néven újra versenyben vannak az NB III-ban...), a gyakorlatilag maffiamódszerekkel működő cég által szponzorált Felsőtárkány. No meg ehhez a társasághoz csatlakozott az NB I-ből kiebrudalt Győri ETO, a PMFC és a Kaposvár. Volt szezon, amikor egyedülálló módon négy osztályból szedtek össze csapatokat az NB III mezőnyének feltöltéséhez.

Nem mondanám, hogy az MLSZ mindig megfelelően kezelte ezeket a problémákat. A létszám évről-évre változott - 3X16, majd 3X20, később 3X18, de a nem megfelelő számú jelentkező miatt ténylegesen 3X17 csapattal is startolt el bajnokság. Mintha tavaly érkezett volna először nyugodtabb vizekre az NB III megtépázott hajója, idén pedig minden gond nélkül sikerült kialakítani a 2017/18-as bajnokság mezőnyét. Persze messze nem tökéletes minden és a nevezések körül is voltak kisebb érdekességek. No de nézzük sorjában, melyik 48 csapat áll rajthoz, mely betegségeket nem sikerült még mindig orvosolni és min lehetne még javítani. Induljon a móka!

1981. november 18., a hónap harmadik szerdája

Másodjára is útnak indul a Columbia űrrepülőgép

Blogunkról nem lehet azt mondani, hogy elfeledkeznénk a magyar futball-piramis talapzatáról, a megyei labdarúgó életről. Foglalkoztunk már többek között az eltünedező falvak megszűnt csapataival Beregben, vagy az ország talán legszebb fekvésű pályájának szomorú sorsával a Dunakanyarban. Majd folytattuk Zala megye aprófalvainak pontvadászatával,  Borsod három településének uniójáról és diadalmenetéről is ejtettünk pár szót - sőt, Borsodba később vissza is tértünk. Voltunk bajnokin Hévízgyörkön (Pest megye) a B-betűs déli megyékben (Baranya-Bács-Békés) no meg Csongrádban és csóváltuk a fejünket az utánpótlás-támogatás körüli visszásságok láttán Szatmárban és Vasban. A teljes cikksorozat egyébként itt olvasható. 

De most tényleg a legalacsonyabb szinteken szeretnénk szétnézni. A "járási-kettő", vagy "megye-három" mesés világában, a hatodosztályban. Egyszer ezt már megtettük, kifejezetten azokat a csapatokat keresgetve, akik még ezen a szinten is pezsgőt bontanak pontszerzés után.Most is ez a keresés az elsődleges célunk, de jobban nyitva tartjuk a szemünket és egyéb érdekességeket is felkutatunk.

Ám mielőtt tényleg belekezdenénk... ezt az írásunkat most azzal fogjuk kezdeni, amivel az előzőt befejeztük:

Ennek a bejegyzésnek egyáltalán nem az a célja, hogy a fenti csapatokból gúnyt űzzünk. Sőt! Aki hobbiból húz csukát és szán erre a játékra legalább heti egy napot az életéből, azon egyébként sincs mit számon kérni. Lehet, hogy csak hatod/hetedosztály, de 811 csapatban (csapatonként 13 emberrel számolva) vasárnaponként 10 és fél ezer honfitársunk tesz valamit az egészségéért és küzd magáért, csapatáért és azért a településért, ahol él. A tataháziak mottójához („Ez a sportág a szerelmünk, a szerelemért pedig áldozunk”) pedig felesleges bármit hozzáfűzni. Isten óvja és gyarapítsa a magyar amatőr-labdarúgást!

Foto

1981. november 11., a hónap második szerdája

Az első járművek a Marx téri új felüljárón

A Konföderációs Kupáról általában mint a labdarúgó-világbajnokságok főpróbájáról beszélnek. Az eseményt mindig a VB helyszínén rendezik, egy évvel azt megelőzően. 

Videóasszisztensek munka közben (Fotó: FIFA)

A labdarúgás egészen kiskorom óta az életem része. Már oviban elkezdtem focizni, az európai városok nevét a Sztár Sportból tanultam meg, általános iskolásként is folyton pörgettem a Nemzeti Sportot, hétvégente nem ritkán néztem meg 8-10-12 meccset a tévében. Később dolgoztam játékvezetőként, edzőként, és sportvezetőként is. Imádtam a magyar futballt. Most mégis eldöntöttem: totálisan bojkottálni fogom az egészet. Nem megyek ki válogatott vagy klubcsapatok meccseire, de még csak a tévéből sem fogom megnézni, egészen addig, amíg nem lesz újra politikus- és bundamentes a magyar futball.

1981. november 7-8., a hónap első teljes hétvégéje

A tenintézményekben is országszerte megtartották a november 7-i ünnepségeket

A Válogatott blog stábja kilátogatott a Vasas-Beitar Jeruzsálem Európa Liga-selejtező visszavágójára, amelyet az újpesti stadionban rendeztek. Az első, izraeli mérkőzésen – zárt kapuk mögött, ráadásul nem is Jeruzsálemben, hanem Petah-Tikvában – a Vasas parádésan játszott a 88. percig: 3-1-re vezetett, 1-0-s hátrányból fordítva,. Kezében volt a továbbjutás, de az utolsó 5 percben teljesen összeomlottak a piros-kékek, és 4-3-ra kikaptak. A sok magyar focikudarcot megélt közvéleménynek már magas az ingerküszöbe, ez a bukás mégis kiverte a biztosítékot, nagy indulatokat kavart. Sokféle elemzés született, miért történt ez így, sajnos a világ futballjában elharapózó fogadási manipulálás gyanúja is felmerült sokakban...

A visszavágóra meglepő módon mégis magyar szinten szépszámú közönség érkezett a Megyeri útra, hosszú sorokat láttunk.

Joachim Löw, minden idők legsikeresebb német szövetségi kapitánya (előtte senki nem tudott száz válogatott mérkőzést megnyerni, ő a Konföderációs Kupán átlépte ezt a számot), szokásához híven, igen visszafogottan nyilatkozott. Kb. úgy, mintha a lehetséges legerősebb kerettel elveszítették volna az elődöntőt 2-0-ra. 

A kupagyőztesek (Fotó: DFB)

1981. november 4., a hónap első szerdája

Magas rangú külföldi vendég hazánkban